Újabb elveszett holdi leszállóegység

A japán ispace vállalat második küldetése sem végződött sima leszállással a Hold felszínén.

Minél több leszállást kísérelnek meg automata űreszközökkel a Hold felszínén, annál inkább felértékelődnek azok a küldetések, amelyeknek sikerül is ez a művelet. A japán ispace Resilience (jelentése rugalmasság) nevű, még január közepén egy Falcon-9 rakétával elindított leszállóegysége a második volt a vállalat Holdra küldött űreszközeinek sorában. Mint emlékezetes, a 2022 decemberében indított a Hakuto-R Mission-1 (M1) küldetése sikertelen leszállási kísérlettel ért véget 2023 áprilisában.

A jelek szerint ugyanez lett a sorsa a Hakuto-R Mission-2 Resilience leszállóegységének is. Június 5-én magyar idő szerint 21:17-kor kellett volna landolnia a Hidegség tengere (Mare Frigoris) térségében, a Hold innenső oldalának északi részén, 60° szélesség környékén. A tervek szerint a napenergiával működő szonda egy holdi nappalon (kb. két héten) át gyűjtött volna adatokat és útjára engedte volna a Tenacious (állhatatos, kitartó) nevű rovert is.

Az ispace Resilience leszállóegységének és Tenacious holdjárójának illusztrációja. (Fantáziakép: ispace)

Bár az ispace szerint a leszállási kísérlet kezdeti fázisai a tervek szerint zajlottak, a műveletek internetes közvetítésében megjelenített telemetriai adatok azt mutatták, hogy a leszállóegység a tervezett idő előtt nem egészen 2 perccel előbb érte el a felszínt, 187 km/h sebességgel. Ez az érték nyilván túl nagy az épségben való leérkezéshez.

A tervezett leszállás után mintegy 5 órával kiadott közleményében a vállalat elismerte, hogy minden jel szerint elveszett a Resilience. A hiba oka az első feltételezések szerint a Hold felszínétől való távolság mérésére használt lézeres távolságmérő rendellenes működése lehetett. A szonda elvesztésére utal az is, hogy a tervezett leszállási idő után nem sikerült kapcsolatot teremteni a leszállóegységgel. A fő feladat most a begyűjtött telemetriai adatok elemzése és a hiba pontos okának feltárása. Erről egyelőre keveset tudni, de a probléma eltérni látszik a cég első leszállóegységénél tapasztalt hibától. Akkor a cég a gondot egy szoftveres hibára vezette vissza, amely miatt a leszállószonda úgy érzékelte, hogy már a felszínen tartózkodik, holott még öt kilométeres magasságban volt.

A Resilience tervezett sima leszállása előtti utolsó percekben szakadt meg a telemetriai adatok vétele. (Kép: ispace)

A Resilience január 15-én egyébként a Firefly Aerospace Blue Ghost-1 holdraszálló szondájával közösen startolt. Az rövidebb útvonalon jutott el az égitestig és március elején sikeresen le is szállt. A Resilience számára ezzel szemben egy alacsony energiaigényű pályát választottak, amely február közepén elvezetett a Hold mellett, majd a szondát 1,1 millió kilométerre eltávolította az égitesttől, mielőtt az visszatért volna. A Resilience végül május 6-án állt Hold körüli pályára, és a következő hetekben végrehajtott manőverek sorozatával érte el a 100 km magas körpályát, ahonnan most megkísérelt leereszkedni a Hold felszínére.

A hajtóanyag nélkül 340 kg össztömegű egység számos hasznos terhet szállított, köztük egy elektrolízis elvén működő vízbontó berendezést, japán vállalatok élelmiszer-előállítási kísérletét és egy tajvani kozmikussugárzás-mérőt. A legnagyobb hasznos teher a Tenacious, egy 5 kg-os rover volt, amelyet az ispace európai leányvállalata fejlesztett. Ez kamerákkal és egy a regolitból mintát venni hivatott kanállal volt felszerelve. A mintavételnek ezúttal kevésbé tudományos, mint inkább jogi (?) célja volt: a cég a regolit tulajdonjogát egy 2020-ban kötött, 5000 dolláros szerződés keretében átruházta volna a NASA-ra, precedenst teremtve a magáncégek és az űrügynökség között a holdi erőforrások felhasználása terén végrehajtott efféle tranzakciókra.

Az ispace közben már gőzerővel dolgozik a folytatáson. A cég amerikai leányvállalata egy új leszállóegység-modellt (Apex 1.0) épít a NASA kereskedelmi holdi szállítási programja (Commercial Lunar Payload Services, CLPS) támogatásával 2027-re tervezett harmadik iscpace küldetéshez. Japánban pedig egy új leszállóegység tervén dolgoznak, amely a remények szerint a negyedik küldetéssel, szintén 2027-ben indulhat. Azt a projektet a japán kormány 80 millió dollárnak megfelelő összeggel támogatja. Mivel a jövőbeli leszállóegységek eltérnek majd a Resilience-től, egyelőre nem világos, hogyan érinti az új küldetéseket a mostani leszállás kudarca.

Kapcsolódó cikkek:
Egy rakéta, két holdszonda
Hírek a holdi szondákról
A Hakuto-R leszállási kísérlete a Holdra
A becsapódás nyomai
GYORSHÍR: A Blue Ghost a Holdon
Blue Ghost-1: vége

Kapcsolódó linkek:
Elveszhetett a japán ispace második holdi leszállóegysége (Space News)