Amerikai kutatók óriási, örvénylő hullámokat találtak a Jupiter magnetoszférájának peremén.
A kutatást a Southwest Research Institute (SwRI) és a San Antonio Texasi Egyetem (UTSA) közös csoportja végezte, munkájukhoz a NASA Jupiter körül keringő Juno szondájának méréseit használták. A hullámokat azon a határfelületen találták, ahol a napszél beleütközik a Jupiter magnetoszférájába. A hullámok fontos szerepet játszanak abban, ahogy a napszél töltött részecskéi tömeget és energiát adnak át a bolygó környezetének.
A két intézmény közös űrfizikai kutatócsoportjának egyik doktorandusz hallgatója megállapította, hogy a jelenség olyankor következik be, amikor nagy sebességkülönbségek alakulnak ki a két plazmakörnyezet, a bolygó mágneses tere, illetve a napszél közötti határfelület, az úgynevezett magnetopauza mentén. Ilyenkor jönnek létre az örvénylő hullámok. Ezek az úgynevezett Kelvin–Helmholtz-hullámok szabad szemmel nem láthatók, de a plazma és a mágneses tér fizikai paramétereit mérő fedélzeti műszerek mérési adataiból kimutathatók. Kelvin–Helmholtz-instabilitásokat korábban a Föld és a Szaturnusz plazmakörnyezetében már sikerült kimutatni, a Jupiter esetében most első ízben.
A Southwest Research Institute vezetésével működő kutatócsoportnak sikerült kimutatni a Kelvin–Helmholtz-instabilitások következtében kialakuló óriás örvényeket a Jupiter magnetopauzájában, vagyis abban a határrétegben, ahol a napszél beleütközik a bolygó magnetoszférájába. (Kép: UCAR / Zhang et al.)
A Juno műszereivel a szonda több keringése során is megfigyelték a hullámokat, ami azt bizonyítja, hogy a Kelvin–Helmholtz-instabilitások fontos szerepet játszanak a napszél és a Jupiter közötti kölcsönhatásban. A vizsgált időszakban (a Juno alapküldtése idején) a szonda 62 alkalommal keresztezte a magnetopauzát, ezek közül 24 alkalommal sikerült kimutatni a Kelvin–Helmholtz-instabilitások létrejöttét, miközben a további 38 alkalommal nem tapasztalták a jelenséget. A Junón dolgozó, a kutatáshoz használt műszerek közül a magnetométeren kívül a Jupiter sarki fényeinek eloszlását megfigyelő kísérletet (JADE, Jovian Auroral Distributions Experiment) használták, amely utóbbi berendezést az SwRI munkatársai készítettek. A kutatók eredményeikről a Geophysical Research Letters folyóiratban számoltak be.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Új korszak az űrfizikában
Kötelékben a geomágneses tér vizsgálatára
Cluster műholdak a turbulencia kutatásának szolgálatában
Mágneses hullámok a Föld plazmakörnyezetében
A földiekhez hasonló villámok
Hasonló formák
A Juno újabb eredményei
Viharos felfedezések a Juno szondától
Örvények a Jupiter magnetoszférájának határán (Southwest Research Institute)
A NASA MAVEN űrszondája látványos felvételeket készített az ibolyántúli tartományban a vörös bolygóról.
