A Trump-adminisztráció új szabályokat dolgozott ki a nukleáris erőforrások világűrbe kerülésének engedélyezésére, elősegítendő a technológia terjedését.
Az új stratégiát Trump elnök augusztus 20-án, a Nemzeti Űrtanács nyilvános üléséhez időzítve jelentette be. A dokumentum irányelveket tartalmaz arra vonatkozóan, miként kell a kormány és a magánszektor űreszközein a nukleáris erőforrásokat ellenőrizni, és világűrbe juttatásukat engedélyezni.
A stratégia három csoportba sorolja a nukleáris energiaforrással működő űreszközöket, attól függően, hogy radioizotópos termoelektromos generátort (RTG) vagy maghasadáson alapuló reaktort használnak, illetve mennyi radioaktív anyag kerül az űreszköz fedélzetére, és egy esetleges baleset következményeként mekkora a sugárszennyezés veszélye. Az első két kategóriába tartozó eszközöket alapesetben a finanszírozó hatóság engedélyezheti, bár bizonyos esetekben ki kell kérni az újonnan létrehozandó, szervezetek közötti nukleáris biztonsági ellenőrző testület (Interagency Nuclear Safety Review Board) véleményét, amely szervezetet a NASA-nak 180 napon belül létre kell hoznia. A harmadik kategóriába sorolandó eszközöknél viszont elnöki engedély szükséges, amelyet nemzetbiztonsági küldetések esetében a Nemzetbiztonsági Tanácson, egyéb űreszközöknél pedig a Fehér Ház tudomány- és technológiapolitikai hivatalán (OSTP) keresztül kell kérelmezni.
Kelvin Droegemeier, az OSTP igazgatója elmondta, hogy az új stratégia csak az első lépést jelenti a nukleáris energiatermelő rendszerek világűrbeli szélesebb körű elterjesztése felé. Távolabbi célként nukleáris hajtóművek fejlesztését jelölte meg. Mivel azonban a stratégia nem tér ki technikai részletekre, ezért a Közlekedési Minisztériumot kérik fel, hogy egy év alatt dolgozzon ki részletes technológiai útmutatót azon magáncégek számára, amelyek az űrben használható nukleáris hajtóműveket kívánnak fejleszteni. Az útmutató kitér a fejlesztések ellenőrzési és a berendezések engedélyeztetési eljárására is.
Az űrben használható nukleáris energiaforrásokra vonatkozó új stratégia, valamint a nukleáris termikus hajtóművek technológiájának kifejlesztése azt jelzi, hogy az amerikai kormány egyre komolyabban érdeklődik az űrben alkalmazható nukleáris technológiák iránt. (Kép: NASA)
Eddig azonban a magáncégek csak csekély érdeklődést mutattak a nukleáris hajtóművek fejlesztése iránt. Egyetlen kivételt egy denveri székhelyű start-up cég jelent, az Atomos Space, amely űrszállítási feladatok ellátására nukleáris meghajtású űrvontató kifejlesztését tűzte ki célul. Első lépésként azonban ők is napelemes rendszerekkel indulnának, a nukleáris rendszerek kipróbálására viszont nem adtak meg határozott időpontot.
Ugyancsak csekély a nukleáris energiaforrások iránti érdeklődés az állami szektorban, legalábbis ami a nem titkosított küldetéseket illeti. A NASA használ ugyan néhány küldetésében RTG-t, a szélesebb körül elterjedést azonban a magas költségek és a plutónium–238 korlátozott mennyiségű előállítása egyaránt hátráltatta. A jövőbeli küldetések közül csak a Mars 2020 marsjárót és a Titánra küldendő, a közelmúltban jóváhagyott Dragonfly szondát tervezik RTG-vel felszerelni.
A helyzet változhat az elkövetkező években. Mint korábban már írtunk róla, a NASA-nál folyik a Kilopower nevű, kis, maghasadással működő atomreaktor fejlesztése, amelyet a Holdra és a Marsra indítandó küldetéseknél szándékoznak felhasználni. Időközben a Kongresszus megnövelte (pontosabban az erre a célra kért 0 helyett 125 millió dollárt szavazott meg) a NASA támogatását az űrtechnológiai programon belül egy nukleáris termikus hajtómű fejlesztésére, amellyel 2024-ben kell az első demonstrációs repülést végrehajtani.
Jim Bridenstine, a NASA főigazgatója hangsúlyozta, hogy a nukleáris termikus hajtóművek új helyzetet teremtenének az űrtevékenységben. Ugyanakkor Rex Geveden, a BWX Technologies CEO-ja, a NASA korábbi főigazgató-helyettese kifejtette, hogy a nukleáris energiaforrásokat a világűrben számos nemzetbiztonsági célra is alkalmazni lehetne, például irányított energiájú fegyverek létrehozására. Békés célú példaként azt említette, hogy ilyen energianyalábokkal meg lehetne tisztítani a világűrt az űrszeméttől, sőt akár az is elképzelhető, hogy az energiafegyver bevethető lenne egy, a Föld felé tartó aszteroida ellen.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Több plutónium
A jövő űrkolóniáinak energiaforrása
Nukleáris energiaforrások űreszközökön
Atomreaktort fejleszt a NASA a Holdra
Atomenergia az űrben – változóban a szabályok (Space News)
Elkészült, és jövő év elején indulhat az ESA legújabb, a Napot és a helioszférát kutató szondája, a Solar Orbiter.
