Ez a galaxis szokványosnak tűnik a Hubble-űrtávcső képén, de valójában nem az!
A LO95 0313-192 jelű, éléről látszó spirálgalaxis a Hubble képén, balra. (Kép: ESA / NASA / Judy Schmidt)
A fenti képen látható, számunkra „oldalról”, vagyis fősíkja irányából megfigyelhető spirálgalaxis tőlünk közel egymilliárd fényévre található. A déli égbolton, az Eridanus csillagkép irányában lehet megfigyelni. (Mellette jobbra egy másik spirálgalaxis, az ugyancsak nem túl izgalmas nevű [LOY2001] J031549.8-190623 már a síkjához képest nagyobb látószögben tanulmányozható. Csak látszólag vannak egymás mellett, valójában csupán közel azonos irányban találhatók, de a második galaxis hozzánk lényegesen közelebb van.)
Átlagos kinézete ellenére a LO95 0313-192 olyan ritkaság, hogy egy kézen meg lehet számlálni, jelenleg hány hasonló objektumot ismerünk az egész Univerzumban. Különlegességét az adja, hogy középpontjából, a benne elhelyezkedő aktív galaxismag környezetéből hatalmas kilövellések (jetek) indulnak ki. Ilyen jetekből sokat ismernek ugyan a rádiócsillagászok, de alig néhány fordul elő belőlük spirálgalaxisokban. A látványos, nagy kiterjedésű rádiójeteket produkáló aktív galaxismagok otthona jellemzően óriási elliptikus galaxisokban van. A jetek anyaga valójában a fényét megközelítő, hatalmas sebességgel kiáramló elektromosan töltött részecskékből áll.
A Hubble felvételén nem, de az amerikai VLA (Very Large Array) rádióteleszkóp-hálózattal készített képen látható a rádiójet. Ezt egy korábbi Hubble-képpel kombinálták, piros színnnel ábrázolva. (Kép: NASA / ESA / NRAO/AUI/NSF / W. Keel, Univ. of Alabama, Tuscaloosa)
A LO95 0313-192 galaxis magjából induló rádiósugárzó jeteket 2003-ban fedezték fel. Azóta is csak három másik, a saját Tejútrendszerünkéhez hasonló spirális szerkezettel rendelkező galaxist sikerült találni, amelyek szintén rendelkeznek ilyesmivel. Kialakulásuk megértése fontos lehet a rádiósugárzó aktív galaxismagok működését leíró elképzelések, modellek finomítása szempontjából. Kapcsolódó linkek:
Furcsa spirálgalaxis a Hubble képén (NASA)
A NASA Juno szondája csak júliusban érkezik meg a Jupiterhez, egy rekordot azonban máris felállított. Soha nem működött még a Naptól ilyen távol napelemes űreszköz.
