A Természet Világa csillagászati különszámában önálló cikk foglalkozik a Nobel-díjat érő csillagászati eredményekkel.
„Csillagászati Nobel-díj nincs, azonban fontos csillagászati, vagy csillagászathoz kapcsolódó eredményekért jó néhány fizikai Nobel-díjat kiosztottak már. Sőt, a fizikai Nobel-díjak többsége valamilyen módon a csillagászathoz köthető.” – ezzel az elsőre merésznek tűnő kijelentéssel kezdődik Kővári Zsolt és Hotya Hajni cikke. Aki végigolvassa az írást, az meggyőződhet arról, hogy az állítás igenis megalapozott! Mi most csak egy szálat emelünk ki, amely a röntgencsillagászathoz, s ezen keresztül az űrkutatáshoz kapcsolódik.
„A röntgencsillagászat a műholdak elterjedésével indult rohamos fejlődésnek, aminek köszönhetően megismertük a napkoronát, vagy pl. a fekete lyukak körül keringő forró plazmát. Ennek előzményeként említést kell tennünk a Nobel-díjak történetének legelső kitüntetettjéről, Wilhelm Conrad Röntgen német fizikus-mérnökről, aki 1901-ben vehette át a kitüntetést a róla elnevezett sugárzás felfedezéséért.” Természetesen bő egy évszázaddal ezelőtt maga Röntgen nem is gondolhatott még sem a műholdakra, sem a röntgencsillagászatra. Azonban 101 évvel Röntgen után ugyancsak fizikai Nobel-díjat ítéltek oda Riccardo Giacconinak, úttörő munkájáért, ami a kozmikus röntgenforrások felfedezéséhez, az égbont röntgentérképének megrajzolásához vezetett.
„Mivel az űrből érkező röntgensugarak a földi légkörben elnyelődnek, a kozmikus röntgenforrások tanulmányozását a XX. század közepétől eleinte rakéták segítségével feljuttatott detektorokkal végezték.”
A Természet Világa különszámának cikkében is szereplő, 1970-es fénykép Riccardo Giacconiról, amellyel kapcsolatban kérdésünket is feltesszük. (Kép: Smithsonian Institution Archives)
1970-ben Giacconi irányította az első röntgenműhold programját, s később is vezető szerepet játszott röntgencsillagászati műholdak, űrtávcsövek előkészítésében. Mostani kérdésünk így szól: Mi volt a neve annak a műholdnak, amelyre a fenti, 1970-ben készült fotón Giacconi támaszkodik? S hogy ne legyen túl könnyű a válaszadás az első, röntgencsillagászati céllal felbocsátott műhold megnevezésével, arra is választ várunk, hogy milyen nyelven, és mit jelent a furcsa hangzású név.
A megfejtéseket a cikk alján látható űrlap kitöltésével kérjük beküldeni. A válaszok beérkezéséig – a karácsonyi ünnepekre való tekintettel – ezúttal kicsit hosszabb időt hagyunk. A határidő 2009. december 28. (hétfő) éjfél. A helyes megfejtők között a Természet Világa jóvoltából a 2009. évi 1. különszám (Feltárul a Világegyetem) egy példányát sorsoljuk ki. Akinek nem kedvez a szerencse, az is hozzájuthat a folyóirat e különszámához, hiszen az most is kapható az újságárusoknál, valamint megrendelhető a kiadónál, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnál (1088 Budapest, Bródy S. u. 16., titlap@telc.hu), 990 Ft-os áron. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Természet Világa a Csillagászat Nemzetközi Éve alkalmából jelentette meg a Feltárul a Világegyetem című tematikus számot, gazdag tartalommal és külsővel, a borítókkal együtt összesen száz színes oldallal. Most másodszor, és ezután majd még egy alkalommal teszünk fel rejtvénykérdéseket, a különszám egy-egy ajándék példányáért.
FOLYÓIRAT-AJÁNLÓ: Feltárul a Világegyetem
REJTVÉNY: Lagrange-pontok
MEGFEJTÉS: Lagrange-pontok
Feltárul a Világegyetem - a Természet Világa különszáma
A Földről nézve a Nap átellenes oldalára, az L3 jelű pontba nem érdemes űrszondát küldenünk. Ki nyerte a Természet Világa csillagászati különszámát?
