A közel három évtizede indított űrszonda augusztus 15-én a Naptól mérve éppen száz csillagászati egységnyi távolságra jutott.
A Voyager-1, a legtávolabbi ember készítette űreszköz így százszor olyan messze van már, mint amekkora a Föld közepes távolsága a Naptól. Központi csillagunk 15 milliárd kilométer távolságból már csak egy fényes pontnak tűnik. A NASA JPL mára már csupán 10 fősre olvadt Voyager-csapata mindig is hitt abban, hogy a Jupitert, Szaturnuszt, Uránuszt, Neptunuszt illetve holdjaikat annak idején közelről vizsgáló szondák „hosszú életűek” lesznek. Elegendő napfény hiányában a két űreszközt nukleáris energiaforrás tartja működésben.
A Voyager-1 jelenleg a Naprendszernek abban az átmeneti tartományában tartózkodik, ahol a Nap közvetlen fizikai hatása eltűnőben van. A szonda még nem érte el a napszélbuborék külső határát, de már áthaladt a szuperszonikus napszél végét jelző lökéshullámon (az ábrán: Termination Shock). A részletekről korábbi cikkeinkben már beszámoltunk (ld. a lenti linkeket). A meglehetősen bizonytalan becslések szerint a Voyager-1 tíz éven belül elhagyhatja a helioszférát, és kiléphet a csillagközi térbe.
(Kép: NASA/JPL)
Kapcsolódó cikkek:
A Voyager-1 űrszonda kilépett a szuperszonikus napszélbuborékból
A Voyager-1 űrszonda a helioszféra határvidékén
...a Merkúr, a Vénusz, a Föld, a Mars, a Jupiter, a Szaturnusz, az Uránusz és a Neptunusz.
