A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) tagjai ma délután szavaznak a bolygó hivatalos meghatározását tartalmazó (módosított!) határozati javaslat(ok)ról.
A várható eredmény lényege röviden: a Naprendszerben nyolc bolygó van.
Mint arról a múlt héten beszámoltunk, az IAU által felkért szakértő bizottság sokáig bizalmasan kezelt javaslatát a szervezet most folyó prágai kongresszusán bocsátották vitára. Amint az várható volt, nem csak a közvéleményt, de az érintett csillagászokat is megosztotta a javaslat. Eszerint a nyolc klasszikus nagybolygó mellett a Cerest, a Plútót, a Charont és a 2003 UB313 jelű, a Plútónál is távolabbi pályán keringő égitestet azonnal bolygóvá minősítették volna. A hirtelen 12 bolygóssá váló Naprendszerben ráadásul egy sor további objektum is esélyes lett volna a bolygó rangjára.
A „bolygókijelölő bizottság” ajtajában (valószínűleg hiába) várakozó „törpe” jelöltek – karikatúra az IAU prágai konferenciájának lapjából (rajz: Ladislav Smelcer)
A kibontakozó vitában – amit szinte lehetetlen összefoglalni – módosító javaslatok is születtek. A legtöbben lényegében az ilyen módon meghatározott bolygók számát sokallották. Az egyik – menet közben megfogalmazott – alternatítva szerint csak azok az égitestek legyenek bolygók, amelyek „elég nagyok”, vagyis a környezetükben dominánsak. Így a Naprendszerben maradna a 8 hagyományos nagybolygó (Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz, Neptunusz). A Plútót és társait törpebolygóknak hívhatnánk. Ez a változat múlt pénteken egy rögtönzött nemhivatalos próbaszavazáson jelentős többséget kapott a hivatalos verzióval szemben.
A közel két hetes vita tanulságaiból okulva az IAU Végrehajtó Bizottsága végül nem az eredeti, hanem egy módosított, kompromisszumos határozati javaslatot terjeszt a küldöttek elé. Pontosabban nem is egyet, hanem kettőt, és mindjárt két változatban...
A határozati javaslatok szövege rögtönzött magyar fordításban a következő:
A modern megfigyelések nyomán megváltozik a bolygórendszerekről alkotott elképzelésünk. Fontos, hogy az elnevezések tükrözzék jelenlegi tudásunkat. Ez különösen érvényes a „bolygó” fogalmának meghatározására. A szó eredetileg az égen „vándorló” égitesteket jelölte. A legújabb felfedezések nyomán, a jelenleg rendelkezésre álló tudományos információ alapján egy új definíciót vezetünk be.
Lábjegyzetek:
Lábjegyzet:
Külön a Plútóval kapcsolatban a kiegészítő határozati javaslatok:
Amint a – természetesen száraznak ható – szövegekből kitűnik, az eredeti javaslat végül jelentősen megváltozott. Az IAU egyelőre feladta azt a szándékát is, hogy egy füst alatt a Naprendszeren kívüli bolygók meghatározását is megalkossa. (Ehhez valószínűleg az a közelmúltbeli felfedezés is hozzájárult, amely szerint egyedülálló, központi csillag nélküli bolygók is létezhetnek...)
A javaslatok sorsáról, a szavazás végkimeneteléről ma délután természetesen tudósítunk!
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az IAU úgy határoz, hogy a Naprendszerben keringő bolygókat és más égitestekeket három különálló kategóriába sorolja, az alábbiak szerint:
(1) Bolygó1 az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy a szilárd testeket összetartó erőket legyőzve anyaga hidrosztatikai egyensúlyban legyen (közel gömb alakú), és hogy (c) pályájának környezetét megtisztítsa a kisebb égitestektől.
(2) Törpebolygó az az égitest, amely (a) a Nap körül kering, (b) elegendő tömeggel rendelkezik ahhoz, hogy a szilárd testeket összetartó erőket legyőzve anyaga hidrosztatikai egyensúlyban legyen (közel gömb alakú)2, (c) pályájának környezetét nem tisztította meg a kisebb égitestektől, és (d) nem hold.
(3) A Nap körül keringő minden egyéb égitestet3 összefoglaló néven „a Naprendszer kis égitestjeinek” nevezünk.
1 A nyolc bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz.
2 Az IAU a későbbiekben kidolgoz egy eljárást, amelynek alapján a határeseteket besorolja a törpebolygó vagy egyéb kategóriába.
3 Ez a kategória tartalmazza jelenleg a Naprendszer legtöbb kisbolygóját, a Neptunuszon túli objektumok többségét, az üstökösöket, és más kis égitesteket.
Az 5A számú határozat első pontjában és első lábjegyzetében a „bolygó” szó elé a „klasszikus” jelző illesztendő, vagyis:
(1) Klasszikus bolygó1 az az égitest, ...
1 A nyolc klasszikus bolygó: Merkúr, Vénusz, Föld, Mars, Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz.
Az IAU a továbbiakban úgy határoz, hogy a Plútó a fenti definíció értelmében törpebolygó, és a Neptunuszon túli objektumok egy új kategóriájának a prototípusa.
A 6A számú határozat kiegészítendő a következő mondattal: Ennek a kategóriának az elnevezése „Plútó típusú objektumok”.
Mit nevezzünk bolygónak?
A Naprendszer nyolc bolygója...
Dissertatio cum Nuncio Sidereo III/9 - a konferencia mai lapja a módosított határozati javaslattal
A Holdra telepítendő rádiótávcső-rendszer megvalósításának érdekében összefogtak az európai kutatók és az űripar.
