A NASA Chandra röntgencsillagászati mesterséges holdjával megfigyelték a Szaturnusz bolygóról érkező röntgensugárzást.
A kutatók számára a gyűrűs bolygó – amely a röntgentartományban persze nem gyűrűs – néhány érdekességgel is szolgált. Először is a Szaturnusz röntgensugárzása főleg az egyenlítő környékén erős – ellentétben a Jupiterrel, ahol a pólusok irányából jön a röntgensugárzás legnagyobb része. A másik gázóriás, a Jupiter esetében az erős mágneses tér hatására a poláris vidékeken a légkörbe jutó nagy tömegű, elektromosan töltött részecskék (ionok) keltik a sugárzást. A Szaturnusz röntgenszínképe viszont a Napéhoz hasonlít. Ez azt jelenti, hogy a bolygó a Nap röntgensugárzását veri vissza (ugyanúgy, ahogy a látható fényt is). A visszavert röntgensugárzás erőssége ugyanakkor váratlanul nagynak adódott. További megfigyelések kellenek ahhoz, hogy kiderüljön: a Szaturnusz is produkál-e néha a Jupiteréhez hasonló röntgenkitöréseket a pólusok környékén.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A képen balra a Chandra röntgenképe a Szaturnuszról (körülötte némi „zaj”), jobbra a Hubble Űrtávcső által a látható hullámhossz-tartományban készített felvétel (NASA / Hamburgi Egyetem / STScI).
A Cassini képe a Szaturnuszról
Az eredeti Szaturnusz-hír a Chandra honlapján
Az 1994 január 25-én indított amerikai Clementine űrszonda tíz évvel ezelőtt – február 20-a és április 30-a között elkészítette a Hold első digitális térképét.
