A jövő héten nemzetközi űrhajóskongresszust rendeznek Budapesten.
Egy héten át a magyar főváros ad otthont a Nemzetközi Űrhajós Szövetség (Association of Space Explorers, ASE) 33. Kongresszusának. Több tucat, már a világűrben járt űrhajós érkezik a budapesti programokra Farkas Bertalan meghívására. A rendezvény a különböző nemzetközi szakmai szervezetekben egyaránt igen aktív tagként jelenlévő hazánk számára nem csak presztízsértékkel bíró esemény, hanem jelentős lépés az űrkutatás hazai népszerűsítése, és az abban egyre jelentősebb szerepet vállaló magyar egyetemek, kutatóintézetek és gazdasági vállalkozások számára is.
Magyarország az űrkutatás nemzetközi színterén méretéhez, lakosságszámához és gazdasági erejéhez mérten felül teljesít. Ez azonban nemcsak az űrhajós Farkas Bertalan személye miatt van így; az elmúlt időszakban több hazai fejlesztésű űrtechnikai eszköz is munkába állt, nemzetközi szakmai ismertséget hozva ezzel hazánknak. Ilyen eszközök a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem zsebműholdjai mellett például a Nemzetközi Űrállomást is megjárt Pille és Tritel sugárzásmérő eszközök is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter idén nyáron bejelentette a hazai űrkutatás újabb mérföldkövét: ez alapján – az elfogadott kormányzati Űrstratégiában foglaltaknak megfelelően – legkésőbb 2025-ig újabb kutatóűrhajósa lesz hazánknak.
A most Budapestre készülő űrhajósok éves kongresszusát az amerikai székhelyű Nemzetközi Űrhajós Szövetség rendezi, amelynek tagságában jelenleg 38 ország mintegy 400 űrhajósa szerepel. Céljuk az űrtudomány és az űrkutatás népszerűsítése kiképzett, és az űrt is megjárt szakemberek segítségével, kiemelten a természettudományi területen tanuló egyetemi hallgatók, középiskolai diákok és a szektor iránt érdeklődők körében. A Szövetség jelenlegi elnöke az az orosz Oleg Kotov, aki a századik orosz űrhajósként több mint fél évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson. A küldetés során két űrsétát is megtett, emellett társa volt az egyik első űrturistának, a magyar származású Charles Simonyinak is.
A 2020-ra tervezett kongresszus rendezési jogát Magyarország már korábban elnyerte, az eseményt azonban a járványhelyzet miatt csak az idei évben lehet megrendezni. Hazánk nem először házigazdája az eseménynek: 1986-ban, a másodikként megrendezett kongresszusnak is a magyar főváros adott otthont. Az azóta eltelt időben a többi közt Mexikóváros, Rijád, Berlin, Washington, Peking, Moszkva, Tokió és Bécs is helyszíne volt az éves találkozónak, így Budapest ebben a viszonylatban világvárosok méltó és egyenrangú társa lett a rendezésben.
A Kongresszusra érkező, várhatóan mintegy félszáz űrhajós a hét során szakmai és ismeretterjesztő programokon vesz részt. Mindenszentek napján egy, az elhunyt űrhajósok emlékére ültetett fát avatnak fel a budapesti Városligetben, a rákövetkező napokban pedig vidéki nagyvárosokat – Debrecen, Győr, Kecskemét és Miskolc – látogatnak meg az űrhajósok, ahol az űrkutatás és űrtudomány iránt érdeklődő hallgatókkal, valamint az űripar és űrkutatás felé nyitott hazai szereplőkkel találkoznak hivatalos és kötetlen formában egyaránt. A szakmai kongresszus egész héten át, több szekcióban folyik majd a fővárosi helyszínen, a részletekről a 33. ASE Kongresszus honlapján tájékozódhatnak az érdeklődők. (Forrás: LOUNGE Communication sajtóközemény) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Negyven év!
Az utas nem űrhajós
33. ASE Kongresszus, Budapest, 2021. november 1–5.
A Dubajban zajló idei Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson (IAC) nagy érdeklődés övezte a ma bemutatott magyar pályázatot.
