A negyedik Foton-M

Gekkók, gyümölcslegyek, növényi magvak és még sok más súlytalansági kísérlet repül két hónapig a pénteken felbocsátott orosz visszatérő kapszulában.

A Foton-M típusű műhold negyedik példánya július 18-án, magyar idő szerint 22:50-kor indult a kazahsztáni Bajkonurból, egy Szojuz-2.1a hordozórakétával.

A startra készül a Foton-M4. (Kép: Roszkoszmosz)

Az űreszköz teljes tömege 6,84 tonna. Amint befejezi feladatát, a kísérleteket tartalmazó egység visszatér a Földre, további elemzések céljából. A kapszula eredete az 1960-as évekig, az első szovjet emberes űrhajókig, a Vosztokig és a Voszhodig nyúlik vissza. A súlytalanságban, automata űreszközökkel végzett szovjet biológiai kísérletek sorozata az első, kísérleti visszatérő Bion műholddal (Kozmosz-110) indult, 1966-ban. Utána 1996-ig még 11 alkalommal bocsátottak fel Bion holdkat, majd hosszú szünet után tavaly áprilisban következett az első morednizált Bion-M. Ez továbbra is a Vosztok kapszulájával, de a Jantar nevű, új fejlesztésű műszaki egységgel repült. (A Bion-M1 felbocsátásáról és magyar részvétellel is zajló kutatási programjáról, valamint a visszatéréséről az Űrvilág is beszámolt.)

A Föld körüli pályán, súlytalanságban végzett kutatásokra szolgáló, a minták utólagos földi elemzését lehetővé tevő visszatérő műholdak másik szovjet (majd orosz) sorozata a Foton. Ezek az űreszközök felépítésükben hasonlók voltak a Bionokhoz, de kezdetben inkább anyagtudományi kísérleteket végeztek velük. 1985 és 1999 összesen 12 példányukat indították. Ezután következtek a korszerűsített Foton-M sorozat tagjai. A Foton-M1 a 2002-es startkísérlet során a hordozórakéta hibájából elveszett, de a Foton-M2 programja – ugyancsak jelentős magyar körzeműködéssel – 2005-ben már sikeres volt. A Foton-M sorozat esetén már biológiai, anyagtudományi és egyéb vizsgálatok is szerepeltek a programban. A Foton-M3 2007. szeptember 14-én indult, tizenkét napos repülés után tért vissza, és magyar, illetve más európai kutatók is jócskán kivették a részüket a munkából.

A Foton-M4 a szerelőcsarnokban. (Kép: Roszkoszmosz)

A most felbocsátott Foton-M4 annyiban különbözik az előző három Foton-M-től, hogy ugyanazt a Jantar műszaki kiszolgáló egységet építették bele, amit a Bion-M1 is használt. Ezzel lehetővé válik, hogy az űreszköz tovább tartózkodjon Föld körüli pályán, így hosszabb ideig tartó súlytalanságban végezhessék a kísérleteket.

A Foton-M4 felépítésének vázlata. A műhold 575 km magas, kb. 65°-os hajlásszögű pályán kering, várhatóan legfeljebb 60 napig. A hasznos teherből (kísérleti berendezésekből, mintákból) kb. 650 kg a gömb alakú visszatérő egység belső, hermetizált részén, mintegy 250 kg pedig a külső felületen kapott helyet. A Foton-M4 fedélzetén 22-féle kísérletet végeznek. (Kép: CSZKB Progressz / Roszkoszmosz)

Kapcsolódó cikkek:
Állatkert az űrben
Visszatért az „állatos műhold”
Kedden újabb magyar eszközök kerülhetnek a világűrbe!
Sikeres start:
Újabb magyar eszközök a világűrben!
Földre szállt a magyar forint
Startra kész a Foton-M3
Újabb Foton/BIOPAN program magyar részvétellel
Túlélni az űrutazást...

Kapcsolódó linkek:
A Foton-M4 startjáról (nasaspaceflight.com)
A Foton-M4 adatai (Roszkoszmosz)