Az a technológia, amit a Huygens szonda használ majd a Szaturnusz holdjára való leereszkedéskor, az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszerben is szerepet kap.
Így az ESA naprendszer-kutató szondája precíz irányításának módszere közvetve segíteni fog például repülőgépek leszállásában, a közúti közlekedés biztonságának növelésében, a balesetek helszínének gyors elérésében, a vízi közlekedésben, és még számtalan alkalommal, amikor a műholdas helymeghatározást hívhatjuk segítségül. A szoftver megalkotója egy brit cég. Az eset jó példa arra, hogyan válik egy, a tudományos kutatást segítő műszaki fejlesztés idővel a mindennapi élet részévé.
A múlt héten egyébként az Európai Bizottság javaslatára a közlekedési miniszterek tanácsa döntésével zöld utat adott a Galileo 2006-tól kezdődő kiépítési fázisához.
Rögzítették a rendszer műszaki jelelmzőit és a nyújtani kívánt szolgáltatások listáját. Az első holdak indítása jövőre várható. A műholdas helymeghatározás az évtized végére minden bizonnyal olyan fejlődésnek indul, mint manapság a mobil távközlés. A rendszer üzemeltetésébe a magánszektort is bevonják majd. A következő fontos lépés annak a konzorciumnak a megbízása lesz, amely később a Galileot működteti. A döntés a két versengő jelölt közül 2005 februárjára várható.
A Huygens karácsony első napján fog elválni a Cassini űrszondától, és megkezdi közeledését a vastag légkörrel rendelkező Szaturnusz-hold, a Titan felé. A felszínre ereszkedés január 14-ére várható. A Huygens fedélzeti szoftvere gondoskodik arról, hogy a szonda sebessége minden pillanatban megfelelő legyen, a hővédő pajzsok és az ejtőernyők időben kinyíljanak, a műszerek rendben bekapcsolódjanak és az adatok közvetítése elinduljon a Cassini anyaszonda felé. A sikerhez a pontos időzítés és a megbízhatóság alapvető fontosságú.
Az ESA és az EU közös fejlesztésű műholdrendszere, a Galileo 2008-ra épül ki, továbbfejlesztve és kiegészítve a globális műholdas helymeghatározást, amelyet ma gyakorlatilag az amerikai GPS rendszer jelent. A Galileo "előfutárának" tekintett, a GPS jeleit pontosító európai EGNOS rendszerben már alkalmazták a Huygens-szoftver egyes elemeit.
A Galileo műholdrendszere 30, három pályasíkban 24 ezer km magasan a Föld körül keringő mesterséges holdból áll majd. Navigációs jeleit rádióhullámok segítségével sugározza. A Galileo vevőberendezések kompatibilisek lesznek a GPS-vevőkkel, és alapesetben is legalább néhány méteres pontosságú azonnali helymeghatározást tesznek lehetővé.
Kapcsolódó cikkek:
Az eddigi legjobb közelkép a Titanról
Műholdas navigációs konferencia Budapesten
Kapcsolódó linkek:
A Huygens fedélzeti programjáról szóló hír
Politikai döntés a Galileo kiépítési fázisáról
A nemrég befejeződött francia országúti kerékpáros bajnokság résztvevőit idén - egyelőre kísérletképpen - immár műholdas eszközökkel követték.
