Május 27-28-án az Informatikai és Hírközlési Minisztériumban tartják az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszer aktuális kérdéseivel foglalkozó nemzetközi konferenciát.
A „Galileo a kibővített Európában” címet viselő konferencia előkészületeiről az Űrvilágban februárban már hírt adtunk. Szervezője a Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI), az EURISY Szövetséggel együttműködve. A rendezvényt támogatja az EU Galileo Vállalkozás (Galileo Joint Undertaking).
Az EU 6. kutatás-fejlesztési keretprogramjában tematikus prioritásként jelenik meg az űrkutatás, a keretprogramok történetében először. A keretprogramban a magyar részvételt a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) koordinálja, az űrkutatás területén a MŰI-t is bevonva. A MŰI az NKTH-val együttműködve megtette az előkészületeket az érintett hazai kör intenzív bekapcsolására ebbe a pályázati lehetőségbe. A 6. keretprogram az űrtevékenység (tematikusan erősen behatárolt területeinek) támogatására a teljes költségvetés alig 2 %-át szánja, azonban ez így is jelentős összeg: 4 évre 235 millió euró. Eddig a magyar részvétel ebben a szektorban gyengébb az elvártnál, bár a Galileo első pályázati felhívására tavaly már jelentkeztek és sikeresen pályáztak magyar intézmények nemzetközi konzorciumok tagjaként. A Galileo második, most aktuális pályázati felhívásának, a 10 új tagország – és persze a régiek – számára nyitva álló lehetőségeknek az ismertetése is témája a budapesti konferenciának. A konferencia további fő célja a Galileo fejlesztés helyzetének megismertetése, az alkalmazási lehetőségek megvitatása, a kutatás-fejlesztési lehetőségek feltárása, az műholdas navigáció területén eddig elért eredmények bemutatása, új szakmai kacsolatok építése.
Az EURISY és Magyarország
Európában 1989-ben hozták létre az EURISY szövetséget, az ENSZ által a Világűr Nemzetközi Évének (ISY, International Space Year) meghirdetett 1992-re készülve. Tagjai nemzetközi szervezetek (ESA, EUMETSAT, EUTELSAT, UNESCO, Európa Tanács, stb.), illetve nemzeti űrügynökségek. A MŰI 1991-ben csatlakozott a szövetséghez. Az EURISY nagy erőket mozgat meg az űrtevékenység segítésére. Az oktatásra, a környezetvédelem globális problémáira (a távérzékelés módszereinek és eredményeinek alkalmazására), újabban pedig az űrtávközlés és a globális helymeghatározó rendszerek széles körű megismertetésére összpontosít. A szövetségnek a mostani a negyedik jelentős rendezvénye Budapesten.
A Galileo Európa első teljesen önálló, polgári irányítású műholdas helymeghatározó és navigációs rendszere, az EU és az ESA első közös űrprogramja. A tervek szerint 2005 végéig 2-3 mesterséges hold kerülhet Föld körüli pályára, majd 2008-ig teljesen kiépül a 30 holdból álló rendszer. A kiépítés teljes költségét 3,4–3,6 milliárd euróra becsülik. A projekt közpénzek felhasználásával indul: a fejlesztési szakaszt az EU és az ESA közösen finanszírozza. Ugyanakkor azt remélik, hogy a működtetésbe európai cégek is bevonhatók lesznek.
Kapcsolódó cikkek:
A Galileo a kibővített Európában
Az ESA megrendelte az első két Galilieo holdat
Kapcsolódó linkek:
Magyar Űrkutatási Iroda
Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal
Hosszadalmas tárgyalások után sikerült nyélbe ütni az Európai Unió és az USA megállapodását az európai Galileo műholdas helymeghatározó rendszert érintő kérdésekről.
