Sertéstrágya

A világűrből sok minden látszik, igen, még a sertéstrágya is. Igaz, csak akkor, ha bőven van belőle.

Észak-Karolinában csaknem annyi sertést tartanak, ahány lakosa van az államnak. A disznók sok millió tonna trágyát „termelnek” minden évben. Az ürüléket szabadtéri szennyvíztároló medencékben tárolják és kezelik. Ezek a barnás-rózsaszínű tározók az 1980-as évek óta színesítik az észak-karolinai tájat, akkor tértek át ugyanis az államban a szabadtéri sertéstartásról a koncentrált állattartó telepeken történő tenyésztésre. A tározókban az ürüléket mikroorganizmusok lebontják, majd az így kezelt folyadékot néha kiszórják a környező termőföldekre, hogy így trágyázzák azokat.

Észak-Karolina Brunswick járásának néhány sertéstrágya-tározója látható a Landsat–8 OLI műszerével 2020. október 1-ján készült felvételen. Az egyik tározó nagyobb felbontású képét a Maxar Technologies készítette. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)

Egy idő után azonban az ürülékkel kijuttatott tápanyagok – elsősorban a nitrogén és a foszfor – felhalmozódnak, ami megbontja a talaj, a felszíni vizek és a talajvíz kémiai egyensúlyát. A folyamat környezetre gyakorolt hatásának részletes tanulmányozásához a szakembereknek első lépésként minél pontosabban tudniuk kell, hol helyezkednek el ezek a tározók, és mióta használják őket. Ebben a munkában vannak segítségükre a műholdak. Lise Montefiore (Észak-Karolinai Állami Egyetem) és munkatársai a Landsat–5 műhold több évtized alatt készített felvételei alapján alkottak részletes képet a trágyatározók elhelyezkedéséről, amiből kiindulva rekonstruálni tudták az államban a sertéstenyésztő ágazat fejlődését. Pontosan megállapították a tározók helyét, és azt, mikor létesültek az egyes medencék. Eredményeiket a Nature Scientific Reportsban publikálták.

A tározók jellemzően rózsaszínűek vagy barnák, szabályos alakúak és a sertéstartó telepek óljai közelében találhatók. E jellemzőik alapján Montefiore és kollégái a Google Earth Pro térképein Észak-Karolina tengerparti síkságán 3405 tározót azonosítottak. Először járások szintjén térképezték fel az azonosított tározókat, de a pontos helyadatok alapján nyilvánvalóvá vált, hogy a tározók a járásokon belül kisebb térségekbe koncentrálódnak.

Észak-Karolina sertéstrágya-tározóinak járások szerinti megoszlása. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; adatok: Montefiore L. R. et al. 2022)

A tározók létesítésének időpontját a szerzők a Landsat–5 felvételei alapján állapították meg, amihez 959 felvételt vizsgáltak át. A tározó létesítésének időpontját az jelezte, hogy az adott területen a közeli infravörös sávban a visszavert sugárzás jellemzői a száraz területéről a nedvesre területére változtak. Megvizsgálták a tározók vízgyűjtő területek szerinti eloszlását is, és megállapították, hogy 1986-ban a tározók még csak 197 vízgyűjtő területen voltak jelen, a moratórium 1997-es bevezetésekor viszont már 436 vízgyűjtő területen.

A tározók pontosabb területi eloszlása és számuk növekedése három évtized alatt. A térképek sorozata érzékelteti, hogyan nőtt a tározók száma attól kezdve, hogy az 1980-as években a sertéstartás ipari méretűvé vált, majd hogyan állandósult a számuk 1997 után, amikor moratóriumot rendeltek el az újabb tározók létesítésére és a meglévők bővítésére. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; adatok: Montefiore L. R. et al. 2022)

A kutatók szerint eredményük hasznos lehet azon vízminőség-modellek pontosításához, amelyek a nem élelmiszernövényeket termelő területek trágyázása hatásának leírására alkalmaznak, és segítenek megelőzni a tápanyagok káros mértékű felhalmozódását.

Kapcsolódó cikkek:
Mezőgazdasági légszennyezés
Amerika éléskamrája űrfelvételen

Kapcsolódó linkek:
Sertéstrágya a világűrből (NASA EO)