Afrika legnagyobb duzzasztógátja már elkészült, de a tározó feltöltése évekig tarthat.
Etiópia lakosságának mindössze a feléhez ér el az ország elektromos hálózata, ami még Afrikában is csekély arány, világviszonylatban pedig különösen az. Ezen az áldatlan állapoton kíván változtatni az ország kormánya azzal, hogy a Kék-Níluson, a szudáni határ közelében felépítette Afrika legnagyobb vízerőművét. A beruházás teljes befejezése 2023-ra várható.
A Nagy Etióp Reneszánsz Gát (GERD, Grand Ethiopian Renaissance Dam) 145 méter magas betonépítménye mögött létrejövő mesterséges tó felszíne 1874 km2. A víz három csatornán keresztül hagyja el a gát mögött felduzzasztott vizet, miközben 13 áramtermelő turbinát hajt meg. Ha majd teljes kapacitással működik, a GERD fénybe borítja a most a világűrből jól láthatóan sötétbe burkolódzó Etiópiát, de a gátnak további előnyei is vannak. Mérsékeli Szudánban az évszakos árvizeket, az etióp gazdálkodók számára megbízható öntözővíz-ellátást biztosít, és ezáltal növeli az élelmiszer-termelést, továbbá visszatartja a Nílus hordalékát, miáltal csökkenti a Nílus alsóbb folyása mentén működő további vízerőművek eliszaposodását, megnövelve azok élettartamát. Ugyanakkor a GERD megépítése alapvető változást okoz Szudánban és Egyiptomban sok millió ember számára, akik a Nílus vizét használják földjeik öntözésére.
A Suomi NPP műhold éjszakai felvételén szembeötlő a különbség Etiópia és például a Nílus völgyének egyiptomi szakasza között. Etiópiában afrikai viszonylatban is gyenge a lakosság hozzáférése az elektromos hálózathoz, míg a Nílus-völgy egyiptomi szakaszán ez az arány 100%. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; az adatok forrása a négy bemutatott felvétel esetében: Level-1 and Atmosphere Archive & Distribution System (LAADS); Land Atmosphere Near real-time Capability for EOS (LANCE); Black Marble data from NASA/GSFC; Landsat data from the U.S. Geological Survey)
A Suomi NPP műhold nappali felvétele a fentivel azonos területről. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin)
A GERD 10 évig tartó építése a befejezéséhez közeledik. 2020-ban elkezdték a tározó feltöltését, amely folyamat az időjárási viszonyoktól és a vízgazdálkodási szempontoktól függően több évig tart. Etiópia szeretné a lehető leghamarabb teljesen feltölteni a tározót, hogy minél előbb megkezdődjék az áramtermelés, és megtérüljön az 5 milliárd dolláros beruházás. A gyors feltöltés azonban egyúttal azt jelentené, hogy a gát alatti szakaszon jelentősen csökken a Nílus teljes vízmennyiségének mintegy 60%-át adó Kék-Nílus vízhozama. A GERD esetében a gyors feltöltés azt jelentené, hogy hét évnél rövidebb idő alatt érnék el a maximális vízszintet, azonban a folyó vizének ilyen tempójú visszatartása az alsó szakaszon olyan jelentős vízhiányt okoz, ami már kimutathatóan negatív hatással van az élelmiszer-termelésre, és súlyos gazdasági károkat okoz, ami csak részben kompenzálható a talajvíz nagyobb ütemű kiemelésével, az Asszuáni-gát vízgazdálkodásának átalakításával és kevésbé vízigényes haszonnövények termelésével. Mindeddig azonban Egyiptom, Etiópia és Szudán illetékesei nem tudtak megállapodásra jutni a tározó feltöltésének ütemezéséről, mint ahogy a gát üzemeltetésének egyéb feltételeiről sem.
A Nílus nagy kanyarulata Egyiptom középső részén. A 2022. március 27-én készült, természetes színezésű felvételen jól látható, hogy Egyiptom mezőgazdaságának döntő része (az egész országra nézve 95%-a) a folyó két partján húzódó, keskeny sávba koncentrálódik. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin)
2022 februárjában a Virginiai Egyetem kutatói műholdas felvételek alapján becsléseket végeztek, amelyek eredménye szerint addig a tározót kevesebb mint 15%-ig töltötték fel. Munkájuk során az ESA Sentinel–1 műholdjainak radarméréseit vetették össze a NASA digitális terepmodelljével, és ebből számították ki a tározóban lévő víz mennyiségét. Bár 2021 szeptemberében, a csapadékos időszak végén a feltöltöttség már elérte a 23%-ot, ám ezt követően az erős párolgás miatt csökkenni kezdett a vízszint. A szakemberek becslése szerint a feltöltés első két évében átlagosan évente a teljes tervezett vízmennyiség 11%-át tudták a mesterséges tóban tartani, következésképpen, ha sikerült ezt a feltöltési ütemet tartani, akkor közel kilenc év alatt érhetik el a teljes feltöltést. A kutatók a NASA GRACE és GPM műholdjainak mérései alapján 2002-ig visszamenőleg elemezték a térség teljes vízháztartását, miáltal pontosabb adatokat tudnak a döntéshozók rendelkezésére bocsátani, hogy megalapozott döntést hozhassanak a feltöltés és az üzemeltetés kérdéseiről.
A Landsat–8 OLI műszerével 2022. február 14-én készített felvétel a Nagy Etióp Reneszánsz Gátról (GERD) és a mögötte kialakuló mesterséges tóról. A térség digitális terepmodelljének felhasználásával végzett becslés szerint a felvétel készítésekor a tározó feltöltöttsége mintegy 15%-os volt. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin)
A tározó feltöltésének harmadik üteme valószínűleg 2022 júliusában kezdődhet, amikor várhatóan az első két ütemben visszatartottnál több vízzel gyarapodhat a tó vízmennyisége. A feltöltés első évében, 2020-ban körülbelül 4,9 milliárd köbméter (4,9 km3) vizet tartottak a tározóban, amely mennyiséget a második évben 6 km3-rel növelték. Szakértők rámutatnak, hogy ha Etiópia öt év alatt be szeretné fejezni a tározó feltöltését, akkor a negyedik és ötödik évben évente 25 km3-t meghaladó vízmennyiséget kell a mesterséges tóban tartani. (Összehasonlításképpen: a Kék-Nílus átlagos éves vízhozama kb. 50 km3. – B.E.) Számításaik szerint a Nílus két legnagyobb gátja, az Asszuáni és a GERD együttesen a Nílus éves vízhozamának 280%-át képes tárolni, tehát bármely tempójú feltöltés mellett is döntenek a GERD esetében, biztos, hogy a világ egyik leghosszabb folyójának életében ennek a két gátnak az üzemeltetése jelentősebb szerepet játszik majd, mint a természeti folyamatok.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Fél évszázados gát
Szárazság Afrika szarvánál
Szárazság Etiópiában
Új óriásgát a Níluson (NASA Earth Observatory)
Töltődő víztározó Etiópiában (Sentinel blog, 2020)