A növénytermesztésben előnyös, de végső soron a vizekbe kerülő mikroműanyagokat gyarapítja a műanyagok használata a mezőgazdaságban.
A Kentucky Egyetem egyik kertészeti professzora az 1950-es években fejlesztette ki az első, üveg helyett műanyaggal borított melegházat, azóta elterjedt nevén a fóliasátrat, amelynek használatával olcsón és hatékonyan kiterjeszthető a vegetációs időszak, miközben szabályozható a hőmérséklet és a megvilágítás.
Az elmúlt évtizedekben olyan elterjedtté vált a különböző műanyagok használata a mezőgazdaságban, hogy leírására önálló fogalom is kialakult, a plasztikultúra (plasticulture), amelynek azonban csak egyik része a fóliasátrak használata. Utóbbiak azonban oly mértékben elterjedtek, hogy a Föld sok területén a világűrből is látszanak. Egyes becslések szerint például Kína mezőgazdasági területének nem kevesebb, mint 3%-án folyik fóliasátrak alatt a növénytermesztés. Ugyancsak széles körben elterjedt a fóliasátrak használata Dél-Korea, Spanyolország és Törökország mezőgazdasági területein, amint az az egyik törökországi területről készült Landsat-felvételen is jól látható.
A NASA Landsat–8 műholdjának OLI (Operational Land Imager) műszerével 2021. május 19-én készült felvétel Törökország délnyugati részéről, Demre és Kumluca városok környékéről, ahol a fehérnek látszó fóliasátrak szinte egybefüggő és hatalmas területen borítják a földeket. A szabad mezőgazdasági területek a képen általában a barna árnyalataiban jelennek meg, az erdők pedig sötétzöldek. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A Çukurova Egyetem kutatóinak számításai szerint Törökországban mintegy 772 négyzetkilométer területet borítanak fóliasátrak (ez nagyobb a Balaton területénél), amivel az ország a világon a negyedik legjelentősebb melegházi növénytermesztő állama. A fóliasátrak alatt többnyire paradicsomot, paprikát és uborkát termesztenek.
A fenti kép megjelölt részének nagyított változata. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
Nem csak fóliasátrak formájában használnak azonban műanyagokat a mezőgazdaságban. A plasztikultúra körébe tartozik például, amikor a párolgás csökkentése érdekében a sorok között a földet műanyag fóliával borítják, és ezzel öntözővizet takarítanak meg, emellett a kártevőktől és a gyomosodástól is védik a haszonnövényeket. Becslések szerint Kína mezőgazdasági területének 13%-án alkalmaznak műanyag fóliával talajtakarást, ami a legjelentősebb arány a világon.
Bár a műanyagok a mezőgazdasági termelés szempontjából egyértelműen előnyösek, elterjedésük környezetvédelmi és fenntarthatósági aggályokat vet fel. Ha a fölöslegessé vált műanyagokat elégetik, akkor mérgező gázok kerülnek a légkörbe, ha viszont nem égetik el, akkor összetöredeznek, a keletkező mikroműanyag szemcsék pedig a talajba és a vízbe kerülnek, amint arra az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) 2021-ben készült tanulmánya rámutat. Várhatóan a jövőben tovább nő a mezőgazdasági műanyagok iránti igény. Míg 2018-ban a világ mezőgazdasága 6,1 millió tonna műanyagot használt fel, a szakértők várakozása szerint ez a mennyiség 2030-ra 9,5 millió tonnára nőhet.
Kapcsolódó cikkek:
Üvegház az űrbe – és a sivatagba
Hínárfarmok
Felismerhetők az űrből a biogazdaságok
Ginzengfarmok Észak-Kínában
Az amerikai Nanoracks cég olyan csúcstechnológiájú üvegházak fejlesztésén dolgozik, amelyekben az űrben, de a földi sivatagokban is élelmiszernövényeket lehetne termeszteni.
