Hínárfarmok

A távol-keleti konyhában előszeretettel használt ehető tengeri hínárokat az űrből is feltűnő módon termesztik Dél-Koreában.

Az itt bemutatott űrfelvételt az amerikai Landsat-8 földmegfigyelő műhold OLI (Operational Land Imager) berendezésével készítették, tavaly január utolsó napján. A kis sziget (Sisan) mellett a tengerben a szabályos, négyszögletes elemekből álló mintázat emlékeztet arra, amit a szárazföldek esetében a mezőgazdasági parcelláknál szoktunk látni az űrfelvételeken. Itt is valami hasonlóról van szó, csak a növénytermesztés a tengerben folyik.

(Kép: NASA EO / Jesse Allen / USGS)

Nem csupán a képen ábrázolt kis sziget mellett, de Koreai-félsziget déli partvidékén általában is igen elterjedt a hínártermesztés, amint az a fenti űrfelvétel nagyobb változatának megnyitásával jól látható. E vidékről származik az ország termelésének 90%-a. A növényeket a vízfelszín közelében kötelekből készült hálókhoz rögzítik, amelyeket bóják tartanak. Így a hínárokat megfelelő mennyiségben éri a napfény, apálykor pedig nem süllyednek le és nem maradnak a fenéken.

Két fő hínárfajtát termesztenek itt. Az egyik az Undaria – koreai nyelven miyeok, japánul wakame –, a másik a Pyropia. Ez utóbbi neve koreaiul kim, Japánban nori néven ismerik. Mindkettő elterjedt, egészségesnek számító alapanyag a koreai, japán és kínai konyhában. 1970 óta a hínárok étkezési célú felhasználása egyre elterjedtebb, a termesztett mennyiség évente 8%-kal emelkedik. Az elfogyasztott hínár 90%-a termesztésből származik, a természetes begyűjtéssel már régóta nem lehet kielégíteni az igényeket. Más élelmiszerek előállításával összehasonlítva a hínártermesztés kifejezetten környezetkímélőnek számít, hiszen nem szükséges hozzá édesvíz és műtrágyázást sem igényel.

Kapcsolódó linkek:
Hínártermesztés Dél-Korea partjainál (NASA EO)