Öt héten át tartó rejtvénysorozatunk fordulóiban dr. Remes Péter „Az első magyar űrrepülés története” című könyvéért szállhatnak versenybe. Itt a harmadik kérdés!
Az első magyar űrrepülés 40. évfordulójának évében, 2020 végén jelent meg a szerző magánkiadásában, a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM), valamint a Repülőorvosi Alapítvány támogatásával dr. Remes Péter „Az első magyar űrrepülés története” című kötete.
„Büszkék lehetünk arra, hogy a levegő és az űr meghódításában még a múlt században mi magyarok is részt vehettünk. Az űrrepülések hajnalán, 1980-ban Magyarország űrhajósa, Farkas Bertalan, a világon a hetedik nemzet képviselőjeként jutott ki a Föld körüli pályára. Azóta felnőtt egy generáció, amely már nem emlékezhet a magyar űrrepülés körülményeire. Indokolt volt tehát az első magyar űrrepülés történetének tudományos igényű feldolgozása” – olvasható abban a részletes ismertetőben, amelyet decemberben a könyvről írtunk.
A hat fő részből álló könyv felvázolja a korszak szovjet és amerikai űrkutatásának helyzetét, az Interkozmosz program keretében végrehajtott magyar űrrepülés előzményeit. Ismerteti az űrhajósok kiválasztásának, felkészítésének folyamatát. Eredeti, köztük eddig nyilvánosságra nem került dokumentumok alapján bemutatja Farkas Bertalan repülésének napjait, a küldetés tudományos programját, az űrrepülés visszhangját. Kitér arra, hogy az űrélettudományok területén a magyar kutatók milyen jelentős munkát végeztek.
Mivel a könyv kereskedelmi forgalomba nem kerül, külön örömünkre szolgál, hogy a KKM felajánlása nyomán összesen öt példányt sorsolhatunk ki belőle az Űrvilág olvasói között. Ezért öt héten át, hétfőnként egy-egy rejtvénykérdést teszünk fel, pénteki beküldési határidővel. Hetente egy szerencsés nyertes nevét sorsoljuk ki a helyes válaszokat adók közül, akinek majd elküldjük a kötet egy példányát.
Harmadik heti feladványunk címében a két furcsa magyarosított, orosz eredetű betűszó, az enkuk (NKUK) és pékuk (PKUK) olyan vizsgálatokat takar, amelyeknek az űrhajósjelölteket teszik ki. Ezek a legnehebb vizsgálatok közé tartoznak, amikor egy forgószékben a Coriolis-gyorsulás űrhajósokra gyakorolt hatását figyelik meg. Eközben egy orvosi Nobel-díjas magyar tudós eszközét használják. Mi a neve ennek a tudósnak, és melyik évben ítélték neki oda a Nobel-díjat? Megfejtésként a nevet és az évszámot kérjük beküldeni e-mailben, a beküldő nevének megjelölésével együtt, az urvilag@urvilag.hu címre, legkésőbb március 26-án (pénteken) éjfélig. A helyes választ beküldők között a dr. Remes Péter „Az első magyar űrrepülés története” című kötetének egy példányát sorsoljuk ki, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szívességéből. Ötfordulós rejtvénysorozatunk a jövő héten a negyedik fordulóval folytatódik, így lesz még alkalom a könyvnyereményre.
Kapcsolódó cikkek:
Könyv az első magyar űrrepülésről
REJTVÉNY: Az űrhajós-kiválasztás lépései
MEGFEJTÉS: Az űrhajós-kiválasztás lépései
REJTVÉNY: Milyen legyen egy űrhajós?
MEGFEJTÉS: Milyen legyen egy űrhajós?
Az Interkozmosz programot vezető szovjetek szerint legfeljebb 35 éves, 170 cm magas és 70 kg-os. Megvan második rejtvényünk nyertese!
