Havi sorozatunk befejező részében európai műholdas alkalmazásokról, illetve egyetemisták robotikai versenyéről lesz szó.
Űrtávközlés
Április 8-án jelentették be, hogy a litván NanoAvionics építheti a luxembourgi OQ Technology MACSAT technológiai demonstrátor (6U) CubeSatját. A műhold legkorábban az idei év legvégén, vagy a jövő év legelején indulhat. Fő rakománya a luxembourgi MACSAT 5G IoT kísérleti kommunikációs egység lesz. Amennyiben a technológiai demonstrátor sikeres lesz, az OQ-nak talán sikerül majd befektető partnereket találnia egy kisebb flottára. A MACSAT „rakomány” megvalósulását a LucIMPLUSE nevű nemzeti űrprogram finanszírozza.
(Kép: Eutelsat)
Legkorábban júliusban kerülhet pályára az Eutelsat Quantum (képünkön) műholdja. Az űreszközt egy Ariane-5 ECA rakéta fogja indítani – a brazil Star One-D2-vel együtt – a VA254 jelű repülésben. A „szoftvervezérelt műhold” (software-defined satellite) az ESA, a Eutelsat és az Airbus közös (PPP) kutatás-fejlesztési programja, „érzékeny” kommunikációs kísérletekre. A brit SSTL és a francia–német Airbus Defence and Space által épített űreszköz geostacionárius pályájáról az öreg kontinensen kívül a Közel-Keletet és Észak-Afrikát fogja szolgálni.
Április 27-én Párizsban bejelentették, hogy az európai Eutelsat műholdas távközlési szervezet mintegy 550 millió dollárral száll be a – korábban csődbe került – OneWeb nevű műholdas távközlési cégbe. Ezzel az Eutelsat a OneWeb-nek mintegy 24%-ára tette rá a kezét. Mint emlékezetes, a brit OneWeb egy nem geostacionárius (valacsony pályás) műholdakon alapuló távközlési műholdsereget kíván létrehozni, amely így tulajdonképpen a SpaceX Stalink rendszerének lesz (az egyik) versenytársa. A brit céget a csődhelyzetéből egy éve a brit kormány, illetve az indiai Bharti Global mentette ki. A fenti tőkeinjekciókkal talán egyszer megvalósulhat ez a 648 holdból álló flotta (melynek egyébként már közel 200 tagja kering a Föld körül).
Hajókövetés és űrszemét
A rennes-i (Franciaország) UnseenLabs képviselője április 29-én jelentette be, hogy a cég sikeresen „összekalapozott” 20 millió eurót, amiből megkezdheti hajókövető műholdflottája megvalósítását. A vállalkozás a tervek szerint 2025 végéig mintegy két tucat kis műholdat állít pályára, melyek bármely hajó pozícióját mintegy 1 km-es pontossággal lesznek képesek valós időben meghatározni.
Április 21-én az osztrák Findus Venture aláírta az ADLER-2 műhold indításával kapcsolatos – immár második – szerződést a Spire Globallal. A műhold feladatát a közlemény az alábbiak szerint határozta meg: „tovább kell javítania az alacsony pályán keringő űrtörmelékek nyomon követését, és ki kell terjesztenie a légkörben található felhők és aeroszolok megfigyelésének képességét”. Ezt jelzi a név is, amely nemcsak a sast jelenti németül, de egy angol megnevezés (Austrian Debris Detection Low Earth [orbit] Reconnoiter) rövidítése is. Az űrszeméthez kapcsolódó feladatokhoz a műhold fedélzetén a Spire által a Findus megbízásából épített, továbbfejlesztett űrtörmelék-követő radart, valamint az Osztrák Űrfórum (ÖWF) által készített törmelékbecsapódás-érzékelőt helyeznek el. A harmadik „hasznos teher” egy nagylátószögű képalkotó spektrométer (GAPMAP) lesz, melyet kifejezetten CubeSatokra optimalizáltak. Ez a felhők, illetve az aeroszolok mikrofizikai jellemzőit fogja vizsgálni. Az ADLER-2 indítását 2022 végén tervezik. A hold technológiai demonstrátora a 30 × 10 × 10 cm-es, 6 kg-os (3U) ADLER-1 CubeSat lesz. Ez jó esetben már idén decemberben pályára állhat.
Az ADLER-1 makettjével (balról jobbra) Gernot Groemer (ÖWF), Christian Federspile (Findus Venture GmbH) és Peter Platzer (CEO Spire Global). (Fotó: ÖWF / vog.photo)
Robotika oktatás
Az Európai Rover Kihívás (European Rover Challenge, ERC) nevű rendezvénysorozat idei fordulójára (ha a pandémia megengedi) a lengyelországi Kielcében kerül sor, szeptember 10. és 12. között. Az eseményre a robotika – benne az űrrobotika – területén versenyezni szándékozó több száz főt várnak az egész világból. Jelen állás szerint 58 csapat tervezi a helyszíni, míg 38 a távoli/virtuális részvételt. Ők valamennyien különböző műszaki főiskolák vagy egyetemek hallgatói. Az idei verseny egy Mars-udvarnak (Mars Yard) nevezett területen zajlik majd, ahol különféle navigációs vagy éppen térképezési feladatokat kell végrehajtani. A kráterekkel, sziklaképződményekkel és dombokkal teletűzdelt Mars Yard kialakításában az ERC szakemberein kívül planetológusok is részt vettek.
Kapcsolódó cikkek:
Európai mozaik – 2021. április (1. rész)
Litvánia űrprogramja (2. rész)
OneWeb: újabb 36 műhold Vosztocsnijból
Újjáéledhet a OneWeb
Négy műhold egy Electron rakétával
Electron 16: Vissza a feladónak!
A londoni székhelyű OneWeb internetszolgáltatásra tervezett műholdserege tovább bővült.
