Az alig több mint három éve indított geostacionárius távközlési műhold váratlanul meghibásodott, az irányítói mostanra le is mondtak róla. Veszélyes űrszemétként folytatja „pályafutását”.
A luxemburgi székhelyű üzemeltető, az Intelsat számára a műhold kiesése nagy veszteség. A több mint 6,5 tonnás starttömegű Intelsat-29e volt a cég modernizált, megnövelt kapacitású Epic sorozatának első darabja. Az űreszközt az amerikai Boeing cég gyártotta. Egy Ariane-5 hordozórakétával indították 2016. január végén. Tervezett 15 éves élettartamát a jelek szerint messze nem tudta kitölteni.
Fantáziarajz az Intelsat-29e műholdról. (Kép: Arianespace)
A gondok április 7-én kezdődtek, amikor a műhold meghajtásáért felelős rendszer megsérült és a hajtóanyag szivárogni kezdett. A távközlési szolgáltatások leálltak. Az érintett ügyfelek elsősorban hajózási és légi közlekedési vállalatok a latin-amerikai és karibi térségben, illetve az Atlanti-óceán északi részén. A műhold pozíciója az 50° nyugati hosszúsági kör és az Egyenlítő metszéspontja fölött volt a geostacionárius pályán, mintegy 36 ezer km-re a Föld felszínétől.
Drámai felvételsorozat az Intelsat-29e műholdról. A kép közepén a napsütötte fénypont – egy idő után látványos felfényesedéssel és a hajtóanyag eltávozására utaló fényjelenséggel – maga a műhold. A fényváltozások arra is utaltak, hogy a műholdtest forgásba kezdett. A csíkok az egyes expozíciók alatt bemozduló csillagokat jelzik. A videót a geostacionárius objektumokat figyelő földi távcsőhálózatot üzemeltető ExoAnalytic Solutions készítette.
Miközben a földi irányítók a probléma megoldásán dolgoztak, újabb anomália lépett fel. Az Intelsat képviselői mostanára kénytelenek voltak teljesen lemondani az űreszközről. A hiba okát a gyártó szakembereinek bevonásával vizsgálják. Az előfizetők számára a saját egyéb, valamint más üzemeltetők műholdjain ajánlanak tartalék kapacitásokat, amivel a legtöbb igényt egyelőre ki tudják elégíteni.
Ami magát az irányíthatatlanná vált „zombiműholdat” illeti, a helyzete távolról sem megnyugtató. Rendszeres pályaigazító manőverek híján vándorolni kezdett a különleges és értékes, egyben meglehetősen zsúfolt geostacionárius pályaív mentén, ütközési kockázatot jelentve a közvetlenül szomszédos műholdak számára. Ezek ugyancsak Intelsat holdjai, a 11 és 32e jelzésűek (ez utóbbi szintén az Epic sorozat tagja, 2017 februárjában startolt). Ha ez még nem volna elég, a műholdból legalább 13 nagyobb űrszemétdarab is levált. Persze nem az Intelsat-29e az egyetlen ilyen veszélyforrás a geostacionárius pályák térségében. Normális esetben a működési idejük vége felé közeledő műholdakat irányítóik magasabb pályára helyezik az üzemanyag maradékának felhasználásával, hogy ne legyen az újak útjában. Ha azonban idő előtt meghibásodnak, erre nincs lehetőség.
Az Intelsat-29e még különösen „fiatal” műhold volt. Most naponta kb. 1,2 foknyit sodródik hosszúsági irányban kelet felé, vagyis kevesebb mint egy év alatt körbeér a teljes geostacionárius pályaíven. Amerre elhalad, az üzemeltetőknek figyelniük kell, hogy ütközésveszély esetén kitérjenek előle saját értékes műholdjaikkal. Több mint 500 aktívan működő geostacionárius műholdat – többnyire távközlési és meteorológiai űreszközöket – tartanak jelenleg számon. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Intelsat-29e
2017-ben először startolt Ariane-5
AMC-9: újabb zombiműhold?
Még egyszer a „zombiműholdról”
Potenciálisan veszélyes űrszemétté vált az Intelsat-29e (Space.com)
Elindult második repülésére a SpaceX nagyrakétája, amely egy szaúdi geostacionárius távközlési holdat állított pályára.
