Jamal-401

Az orosz távközlési műhold a Proton hordozórakéta négyszázadik indítása során állt pályára – ezúttal sikerrel.

A hóborította Bajkonurból a startra december 15-én, magyar idő szerint 1:16-kor került sor. Ez volt a Proton hordozórakéta-típus jubileumi, 400. indítása. Tíz hónap óta viszont most először használták a Protont kereskedelmi műholdindításra az ILS (International Launch Services) vállalat szervezésében.

Amint a háromfokozatú Proton elvégezte a feladatát, a műhold Föld körüli pályára állítását, a Briz-M végfokozat következett. Ennek ötszöri beindításával, a startot követő 9 óra múlva önállósult a Jamal-401. Az űreszköz viszonylag kis tömege (kb. 3 tonna) és a Proton–Briz páros tolóereje lehetővé tette, hogy az orosz távközlési hold közvetlenül elérje a geostacionárius körpályát, az Egyenlítő fölött mintegy 36 ezer km magasságban. Beüzemelése a jövő év elejéig tart, 90° keleti hosszúságnál állomásozik majd, a Föld felszínéről nézve álló helyzetben (valójában a Föld forgási idejével megegyező 1 napos periódussal keringve a bolygó körül). Ellátási területe Oroszország és környéke lesz.

A Jamal-401 üzemeltetője a Gazprom űrtávközlési leányvállalata. A fedélzeti kommunikációs berendezéseket (53 transzpondert) a Thales Alenia Space gyártotta Franciaországban és Olaszországban. A műholdplatformot az orosz Resetnyev vállalat készítette. Az űreszköz remélt működési élettartama 15 év.

Az orosz műholdak indítását Proton rakétákkal általában kormányzati szervezésben bonyolítják, de a Gazprom Space Systems az ILS céggel egyezett meg egy három műholdból álló „csomagban”. Ennek első eleme a Jamal-402 volt 2012-ben. Az a start nem sikerült tökéletesre: a Briz-M gyorsítófokozat a kelleténél alacsonyabb pályán hagyta a hasznos terhét, de annak végül sikerült a saját hajtóművekkel „felkapaszkodnia” a geostacionárius pályára. A Jamal-401 mostani startja utána a Jamal-601 következik, 2016-ban.

A Protonok megbízhatóságát megtépázó balesetek – négy év leforgása alatt öt hibás start – elsősorban az orosz kormányzati indításokat érintették. Az ILS által kiszolgált megrendelők sokkal elégedettebbek lehettek. A Proton rakétát a májusban az Ekszpressz-AM4R orosz távközlési holdat ért startbaleset kivizsgálása miatt sokáig nem tudták használni. Szeptemberben térhetett vissza, de az elsőbbség akkor és októberben egy-egy orosz katonai illetve kormányzati műholdé volt. A sorára váró következő kereskedelmi megrendelés az ILS-nél a luxemburgi székhelyű SES vállalat Astra-2G műsorszóró műholdja lesz. Ha minden jól megy, még az idei év vége előtt, december 28-án indulhat.

Az ILS 2015-ben szeretné behozni a 2014-es lemaradását. Januárban az Inmarsat-5-F2 mobil távközlési hold következik, amelynek a startjára már idén év közepén sort kellett volna keríteni. A sorozat következő, Inmarsat-5-F3 jelű tagjának pályára állítása 2015 közepére várható. Az első félévben egy mexikói és egy török távközlési műhold is a várólistán szerepel az ILS Protonjainál. Az elmúlt évek szerencsétlen eseményeitől nem függetlenül, hosszabb távon az amerikai székhelyű vegyesvállalat a megrendelések lassulására kell felkészüljön. Augusztusban ezért egy 25%-os létszámleépítést is bejelentettek. A korábban tervezett évi 7-8 kereskedelmi start helyett már csak 3-4 megrendelésre számítanak.

Kapcsolódó cikkek:
Orosz kereskedelmi távközlési hold indult – kudarccal
Megmentették az orosz távközlési holdat
Odaveszett egy orosz műhold
Újra itt a Proton

Kapcsolódó linkek:
A Proton sikeres jubileumi startja (Spaceflight Now)