Újra füstben

India északi része évről évre füstfelhőbe burkolódzik. Idén sem volt másképp, ami a mezőgazdasági termeléssel függ össze.

Amint arról korábban már írtunk, novemberenként füstfelhő borítja Indiát, mert a rizs betakarítása után a gazdák felégetik a tarlót. Ebben az évben november 1-jén a NASA Suomi NPP műholdja a VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) detektorral örökítette meg a jelenséget. A füst elborítja Pakisztán északkeleti területeit, valamint Indiában Pandzsáb, Harijána és Uttar Prades államokat. A kép másik változatán a tűzgócok is láthatók.

A NASA Suomi NPP műholdjának VIIRS (Visible Infrared Imaging Radiometer Suite) detektorával 2022.. november 1-jén készített felvétel India súlyos légszennyezés sújtotta északnyugati területéről. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; VIIRS adatok: NASA EOSDIS/LANCE, GIBS/Worldview and the Suomi National Polar-orbiting Partnership)

A gazdák, elsősorban Pandzsáb és Harijána államokban olcsó és gyors eljárásnak tartják a tarlóégetést, amellyel a rizs aratása után nemcsak megtisztítják, hanem trágyázzák is a földeket, előkészítve a talajt a téli gabonák vetésére. A kiterjedt tarlóégetés az Indus és a Gangesz völgyében azonban jelentős mértékben rontja a levegő minőségét a térségben, a fővárost, Új-Delhit is beleértve. Az indiai levegőminőségi felügyelet adatai szerint november 1-jén a levegőminőségi index 424-re emelkedett (a 0 és 500 közötti skálán), ami a súlyos, egészségi kockázatot jelentő (301–500 közötti) szintnek felelt meg. A légszennyezettség további romlását elkerülendő, Delhiben elrendelték az építkezések felfüggesztését, a lakosságot pedig arra kérték, hogy lehetőség szerint otthonról dolgozzanak.

A fenti kép a tűzfészkek helyével kiegészítve. (Kép: NASA Earth Observatory, Joshua Stevens; VIIRS adatok: NASA EOSDIS/LANCE, GIBS/Worldview and the Suomi National Polar-orbiting Partnership)

Nem a tarlóégetés azonban a füstfelhő egyetlen forrása. A por utánpótlásának egy része a nyugatabbra fekvő, Pakisztán és India határán 800 km hosszan húzódó Thár-sivatagból (Nagy-Indiai-sivatag) érkezik, amint az idén október 31-én is történt. A légszennyezés további forrásai emberi eredetűek, a városi gépjármű-közlekedés, építkezések és a háztartásokban fűtés és főzés céljára gyújtott tüzek. A légszennyezettség egyik jellemzője a 2,5 mikrométernél kisebb, lebegő részecskék koncentrációja (PM_2,5). Az egyik elemzés szerint a tarlóégetés időszakában, november 1-jén Delhiben a szálló szemcsék 14%-a eredt a tarlóégetésből, míg a tömeges égetések kezdete előtt ez az arány 1–3% között volt.

A légszennyezettséghez földrajzi és időjárási tényezők is hozzájárulnak. A térségben november és december hónapokban gyakran alakul ki hőmérsékleti inverzió, amikor a Tibeti-fennsíkról lezúduló levegő keveredik az Indus és a Gangesz síksága fölötti, füsttel szennyezett levegővel. Ilyenkor a felszín közelében melegpárna alakul ki, és a szennyezett, melegebb levegő megreked a Himalája és a területtől délre húzódó Vindhyan-hegység között.

A tarlóégetés szezonja október végén, november elején kezdődik és jellemzően két-három hétig tart. A Marylandi Egyetem és a Morgan Állami Egyetem egyik kutatója minden évben műholdfelvételek segítségével monitorozza a tüzeket. A normalizált vegetációs index (NDVI) nyáron a rizsföldeken mért értéke alapján arra számított, hogy november végére a tüzek száma elérheti a 15 ezret, ami azt jelenti, hogy az idei égetések szempontjából 2002 óta az ötödik legaktívabb év lehet (2021, 2020, 2016 és 2012 után). Az Aqua műhold november 2-án körülbelül 2000 tüzet detektált.

Kapcsolódó cikkek:
Füst a sztratoszférában
Füstbe burkolódzó India
Tüzek Dél-Szudánban
Légköri aeroszolok

Kapcsolódó linkek:
Smoky Skies in Northern India (NASA Earth Observatory)
Stubble burning: Effects on health & environment, regulations and management practices (Env. Adv.)