A Rocket Lab Electron rakétájának végfokozata feladata teljesítése után First Light néven önálló, a Photon buszra épülő műholdként kezdett működni.
A végfokozat eredeti feladata az volt, hogy augusztus 30-án végleges pályájára emelje a Capella Space cég Capella–2 (Sequioia) radarműholdját. Miután ezt végrehajtotta, irányítói parancsot küldtek a rakétafokozat fedélzetére, hogy First Light néven, „Photon műholdként” folytassa munkáját. Amint azt a cég szeptember 3-i közleményében bejelentette, a First Light működését a cég technológiai demonstrációnak szánja, amelynek során a műhold energiaellátó, termikus és helyzetstabilizáló és -beállító alrendszereit fogják tesztelni, egyben bemutatják, hogy a végfokozat önálló műholdként is életképes, és hasznos feladatokat végezhet. A műhold fedélzetére került kis kamera magáról a műholdról és a Földről készít felvételeket. A műhold működési idejét öt-hat évre tervezik, eközben a jövőbeli potenciális felhasználóknak is lehetőséget biztosítanak a műhold egyes szolgáltatásainak kipróbálására. Az augusztus 30-i indítás volt az Electron rakéták tizennegyedik, „I Can't Believe It's Not Optical” fantázianevű startja.
A First Light néven önálló műholddá vált Photon műholdbusz felvétele önmagáról, háttérben a Földdel. (Kép: Rocket Lab)
A Rocket Lab Electron rakétáján használt végfokozat valójában Photon néven műholdbuszként működik. A Marie Curie-ről elnevezett, 120 newton tolóerejű Curie-hajtóművet használja, kommunikációs rendszere az S-sávban működik, és pályától függően maximum 170 kg hasznos teher végső pályára állítására képes. Az elérhető műholdpályák inklinációja minimum 37 fok (ez a Wallops-szigeten lévő indítóhely földrajzi szélessége, az új-zélandi indítóhelyük a déli szélesség 39. fokán helyezkedik el), de kisebb hasznos teherrel poláris napszinkron pályák is elérhetők. A cég tervei szerint ez év utolsó negyedévében a Photonnal egy kisebb hasznos terhet Hold felé vezető pályára szándékoznak állítani. A Curie-hajtóművet az Electron 2018. január 21-i, első sikeres indításakor használták először. A későbbiekben a továbbfejlesztett HyperCurie-hajtóművel felszerelt változatot is használni szeretnék, ezzel napszinkron pályára 130 kg, bolygóközi pályára (második kozmikus sebességgel) pedig 40 kg hasznos teher küldhető. Az új hajtóművet a tervek szerint 2021 elején, a NASA CAPSTONE (Cislunar Autonomous Positioning System Technology Operations and Navigation Experiment) 12 egységes (12U) CubeSatje Hold körüli pályára állításával fogják kipróbálni.
A Rocket Lab 2019 áprilisában mutatta be a Photont mint műholdbuszt, amelyet elsősorban azoknak a felhasználóknak szánnak, akik gyorsan szeretnének kipróbálni egy-egy új technológiát. A Photon előnyeként említették, hogy segítségével nagy sebességváltozás (delta v) érhető el. Emellett számos további körülményt úgy jelentettek be, hogy nem árultak el semmit. Elmondták, hogy a Photon fejlesztésébe több potenciális felhasználót is bevontak, de ezek kilétét nem közölték. Ugyanígy titok maradt a fejlesztés költsége. Azt viszont elmondták, hogy hosszú távon a cég számára nagyobb bevételt remélnek a Photon busz hasznosításából, mint magának az Electron rakétának az indításaiból. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Electron és Capella
Hét műhold veszett el Electron rakétával
A Rocket Lab új indítóhelye
GYORSHÍR: Elindult a második és a harmadik magyar műhold
Rocket Lab: az első kereskedelmi indítás
„Ez egy teszt”
Photon: rakéta-végfokozatból műhold (Space News)
...és két újabb belga, melyek szintén a sikeres szeptember 3-ai Vega-starttal kerültek pályára.
