Újabb észt CubeSat a pályán

A Vega rakéta 2020. szeptemberi VV16 startjával észt barátaink immár harmadik parányi műholdja került pályára.

Az ESTCube-ok

Az első észt műhold a 2013 májusában, a második Vega starttal (VV02) 665 km magas, 98° hajlásszögű (poláris) pályára állított ESTCube-1 volt. A tervezett „E-sail” nevű rakomány kibocsátása ugyan nem sikerült, de az 1 literes és 1 kg-os (1U) CubeSat technológiai és oktatási szempontból mégis eredményesnek tekinthető. Sikerült lefényképezniük a Földet, és a műhold a tervezett 1 évhez képest végül 2 évig és 12 napig működött. Az oktatási eredmények szempontjából meg kell említeni, hogy az ESTCube-1 kapcsán (annak leállásáig) összesen 29 BSc szakdolgozat, 19 MSc diplomamunka és 5 doktori értekezés született – s mellesleg 4 spin-off cég is megszületett...

Az ESTCube-2

A következő észt műhold a 2021-ben startoló ESTCube-2 lesz, amely a későbbi (Hold körüli pályára szánt!) ESTCube-3 előfutára (Föld körüli pályán tesztelendő prototípusa). A cél a plasma brake eljárás tesztelése, az ESTCube-1 esetében meghibásodott „E-sail” rendszerrel. Az ötlet az, hogy kibocsátanak egy 300 m-es (!) vezetéket, mely az ionoszféra plazmájával kölcsönhatásba lépve elkezdi fékezni a holdat, így az egyre alacsonyabb pályára kerül. A cél, hogy a technológiával a kezdeti 700 km magas pályát 6 hónap alatt 500 kilométeresre csökkentsék. Ha működik, akkor a jövőben sok „parányi” műholdat lehetne ellátni az „E-sail” rendszerrel, biztosítva, hogy élettartamuk végéhez közeledve elkezdjék magukat „eltakarítani” a Föld körüli pályáról.

A Vega mostani rakománya és az ESA

A mostani, VV16 jelű rakétaindítás során pályára került észt műhold jele TTÜ100, feladata földmegfigyelési technikák demonstrálása. Fedélzetén egy parányi kamera, képfeldolgozó és kommunikációs egység található. A kamera RGB és közeli infravörös szenzorokat egyaránt tartalmaz.

A kétirányú telemetriai kommunikációra a 435 MHz-es, míg a képek letöltésére a 10,5 GHz-es (amatőr) frekvencián üzemelő adatátviteli rendszereket használnak.

A TTÜ100 (TTÜ101) műhold

Kissé furcsa módon a TTÜ100 utódjának szánt (hasonló felépítésű) TT101 korábban, 2019 júliusában, egy orosz Szojuz-2.1b rakétával már pályára került. Ennek egyszerűen logisztikai oka volt. Mindkét holdnak kerestek helyet egy-egy rakétán, és a dolog „így sikerült”...

A Magyarországnál kb. 50%-kal kisebb területű és 1,3 milliós lakosságú Észtország 2015. szeptember 1. óta tagja az Európai Űrügynökségnek (ESA). A 2018 decemberében pályára került ESEO (ESA) oktatási műhold programjában az Egyesült Királyság, Hollandia, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország összesen 9 egyetemén és intézetén kívül az észtek is részt vettek. Észt szakemberek készítették az Ausztráliában lévő, 35 m átmérőjű (déli) ESA mélyűri követőantenna hátsó szerkezeti elemeit. Ennek a követőállomásnak kritikus jelentősége volt az ESA Mars-orbiterének, a Mars Expressnek a sikerében.

Észtország a 2020-as ESA költségvetéshez 3,7 millió euróval járul hozzá. (Összehasonlításul: Ausztria 51,2 millió, Csehország 44,7 millió, Románia 34,3 millió, Írország 24,8 millió, Magyarország 11,7 millió euró.)

Kapcsolódó cikkek:
Újabb Vega start: 53 műhold a pályán
SSMS: az európai rakéta cseh műholdkivetője
A kis Szlovénia első két műholdja
V, mint Vega, vegetáció és Vietnam
Orosz meteorológiai hold
ESEO és 63 másik
Észtország lesz az ESA 21. tagállama
Az ESA 2020-ban