India űrhajósa

Érthető módon az Axiom–4 küldetés során hazánkban Kapu Tibor munkája került reflektorfénybe. Érdemes azonban megismerkedni indiai társával, aki fontos küldetésre készül.

Shubhanshu Shukla űrrepülése alkalmából a Space Review portálon Ajey Lele, az indiai Védelmi Tudományok és Elemzések Intézete (IDSA, Institute for Defence Studies and Analyses) főigazgató-helyettese adott áttekintést India űrtevékenységéről. Az alábbiakban az ő véleménycikkét ismertetjük, megjegyezve, hogy India űrkutatásának eredményeivel olvasóink portálunkon rendszeresen találkozhatnak.

Shubhanshu Shukla az Ax-4 küldetés űrhajósa az ISS Cupola moduljából a Földet fényképezi. (Kép: Axiom Space)

Shukla az Indiai Légierő tisztje (group captain, ami a szárazföldi erők ezredesének felel meg), berepülőpilóta, és az Axiom–4 küldetés tagjaként ő volt az első indiai űrhajós, aki a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetére léphetett. Cikke bevezetőjében a szerző megindokolja, miért szorult mindeddig háttérbe a rendkívül sikeres indiai űrprogramon belül az emberes űrrepülés. Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO, Indian Space Research Organisation) az elmúlt évtizedekben az alapvető technológiák (űreszközök, detektorok és hordozórakéták) kifejlesztésére, illetve a műholdak gyakorlati hasznosítására (távérzékelés, időjárás, navigáció, hírközlés, katasztrófahelyzetek monitorozása stb.) fektette a hangsúlyt. Emellett űreszközeik jelentős sikereket értek el a Hold és a Mars kutatásában: a Csándráján–1 már 2008-ban Hold körüli pályára állt, a Csándráján–3 2023-ban sima leszállást hajtott végre a Holdon, a MOM (Mars Orbiter Mission) szonda pedig 2013 óta a vörös bolygó körül kering.

Shubhanshu Shukla az indiai lobogóval a Cupola modulban. (Kép: ISRO)

India az első műholdját 1975-ben még a Szovjetunió segítségével állította pályára, 1980-ra azonban kifejlesztették első saját hordozórakétájukat. Különböző rakétatípusaikról és műholdas rendszereik az egész társadalom javát szolgáló eredményeiről portálunkon időről időre hírt adtunk. Az 1991-es gazdasági reformot követően csökkent az állami irányítás szerepe az űrtevékenységben, és megjelentek a magáncégek. Ennek eredményeképpen az ISRO nagyobb figyelmet fordíthatott az alapkutatásokra. Századunk elején következett be az az irányváltás, amelynek nyomán a gazdasági szempontból leghasznosabb programok mellett megjelentek az említett, nemcsak tudományos, hanem geopolitikai szempontból is jelentős, a Föld körüli pályánál távolabbra irányuló küldetések. Végül, az elmúlt években elkezdődött annak a Gaganján (Gaganyaan) programnak a végrehajtása, amelynek eredményeképpen India saját hordozórakétájával és saját fejlesztésű űrhajójával küldheti űrhajósait a világűrbe – a világon a negyedik országként lenne erre képes, a jelenlegi tervek szerint 2027-ben. Tavaly bemutatták négy űrhajósjelöltjüket, elkészült az űrhajó magasba emelésére alkalmas hordozórakéta. Az űrhajósok nélküli Gaganyaan–1 repülés még idén elindulhat, ezt követheti két további személyzet nélküli kísérleti repülés, amelyeken a Vyomitra nevű humanoid robot utazik a világűrbe. A három küldetés sikeres végrehajtása után 2027 elején indulhat két űrhajóssal a fedélzetén a Gaganyaan–4. A repülés parancsnoka Shubhanshu Shukla lesz, aki éppen a közelmúltban, az Axiom–4 küldetés pilótájaként szerzett közvetlen űrrepülési tapasztalatot. Bár Shukla természetesen tudományos kísérleteket is végzett, de számára a legfontosabb feladat az első indiai űrrepülés parancsnoki teendőinek ellátására történő, minél alaposabb felkészülés lehetett.

Shukla növényi csírákkal kísérletezik az ISS fedélzetén. (Kép: ISRO)

Shukla a második indiai volt, aki a világűrben járt, az ország első űrhajósa, Rakesh Sharma még 1984-ben, az Interkozmosz program keretében a Szaljut–7 űrállomáson dolgozhatott. (Kettejükön kívül további négy indiai származású űrhajóst tartanak nyilván az adatbázisok, akik azonban amerikai űrhajósokként repültek vagy készülnek repülni. Indiai születésű volt Kalpana Chawla, aki a Columbia tragédiájában veszítette életét, továbbá indiai származású Sunita Williams, Raja Chari és Anil Menon, utóbbi repülése 2026-ban lesz esedékes.)

Az ISRO Gaganyaan programja keretében kiválasztott négy űrhajósjelölt közül Shubhanshu Shukla (balra) lett az Ax–4 küldetés pilótája, Prasanth Balakrishnan Nair (jobbra) pedig a tartaléka. (Kép: ISRO, The Indian Express)

Az ISRO és a NASA együttműködése több mint egy évtizedes múltra tekinthet vissza. Ennek keretében került be Shukla pilótaként az Axiom–4 küldetésbe, ami értesülések szerint az ISRO-nak mintegy 60 millió dollárba került. Az ISRO–NASA együttműködés további jelentős mérföldköve lesz a NISAR (NASA-ISRO Synthetic Aperture Radar) amerikai–indiai együttműködésben készülő radaros földmegfigyelő műhold még idén esedékes indítása. Emellett India az Artemis megállapodásokhoz is csatlakozott.

Kapcsolódó cikkek:
Az Ax-4 küldetés: magyar űrhajóssal
Ázsiai mozaik – 2024. március (1. rész)
GYORSHÍR: Bemutatták a négy indiai űrhajósjelöltet
Indiai űrhajós

Kapcsolódó linkek:
Ajey Lele: The first Indian on the ISS (The Space Review)