Az ISRO új elnöke

Az Indiai Űrkutatási Szervezet új vezetője az emberes űrrepülési programot tartja az ISRO (Indian Space Research Organisation) előtt álló legnagyobb kihívásnak.

Sreedhara Panicker Somanath 2022. január 14-én vette át hivatalát. Legfontosabb feladatának tekinti, hogy új lendületet adjon az indiai emberes űrrepülési programnak (Gaganyaan), amely részben a járványhelyzet miatt jelentős késésben van az eredeti tervekhez képest. Emellett az ISRO-nak az új elnök irányításával ki kell küszöbölnie a Csándráján–2 holdszonda leszállóegységének kudarca okozta csorbát. Az ISRO leköszönő elnöke, Kailasavadivoo Sivan, aki 2018 januárja óta töltötte be a tisztséget, egyik utolsó nyilatkozatában kijelentette, hogy 2021 a szokásosnál eseménytelenebb év volt az ISRO történetében, elsősorban a kevesebb rakétaindítás miatt.

S. Somanath (balra), az ISRO új elnöke 2022. január 14-én vette át hivatalát elődjétől, K. Sivantól (jobbra). (Kép: ISRO)

Ami a Gaganyaan programot illeti, korábban azt tervezték, hogy az indiai űrhajó 2022 augusztusában, India függetlenné válása 75. évfordulója alkalmából már űrhajósokkal a fedélzetén indulhatna a világűrbe. Tavaly áprilisban azonban a kormány részéről hivatalosan bejelentették, hogy az első emberes űrrepülésre nem kerül sor 2023 előtt. Somanath kinevezése kapcsán az indiai sajtóban napvilágot látott az a vélemény, miszerint az új elnök vezetése alatt a tudományos és műszaki kérdések helyett a publicitás és a politikai megfelelés kerül előtérbe, amely törekvésbe jól illeszkedik az űrhajósprogram lendületbe hozása. A lap emlékeztet arra, hogy Somanath már 2018-ban, az Indiai Repülő- és Űrorvosi Társaság akkori konferenciáján az emberes űrrepülési program végrehajtásának nehézségeiről beszélt.

Somanath korábban az ISRO Vikram Sarabhai Űrközpontjának, az űrügynökség legfontosabb rakétafejlesztő és tudományos kutatási központjának volt az igazgatója, az ISRO közleménye a hordozórakéták fejlesztésének rendszermérnökeként szerzett szakmai tapasztalatát emeli ki. Jelentős munkát végzett a PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakéta fejlesztésében, amely típus 2019-ben már 50. startját teljesítette. A rakétával indított űreszközök közül kiemelik a Csándráján–1 holdszondát és a MOM (Mars Orbiter Mission, Mangalyaan) marsszondát. Emellett Somanath részt vett a GSLV (Geosynchronous Satellite Launch Vehicle) Mk.3 hordozórakéta fejlesztésében is, amellyel viszont a Csándráján–2-t indították a Hold felé.

Az indiai PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) hordozórakéta egyik startja a Sriharikota űrközpontból. (Kép: IANS / ISRO)

Somanath tudományos publikációinak témái felölelik a szerkezeti dinamika is irányítás kérdéseit, az űreszközök szétválásának dinamikai elemzését, a vibrációs és akusztikai tesztelés problémáit, a hordozóeszközök tervezését és a rakétaindítások kiszolgálásának menedzselését.

Kapcsolódó cikkek:
Indiai helyzetkép az ENSZ-ben
Helyzetbe hozzák a magán űripart Indiában
India holdprogramja
Indiai eredmények
Az első négy indiai Csillagvárosba tart
Indiai űrhajós

Kapcsolódó linkek:
Új vezető az Indiai Űrügynökség élén (Space.com)
Az ISRO közleménye az új elnök hivatalba lépéséről