Az Apollo-11 csobbant. A holdutazást ezennel sikeresnek nyilváníthatjuk. Nagyon sikeresnek. Nagyon-nagyon sikeresnek.
T + 195:18:35
Time Magazine 1969. július 24.
Az U.S.S. Hornet jelenti, hogy az Apollo-11 a közelében vízre ért. A mentőcsapatok úton vannak a kabinhoz, Armstrongék biztonságban vannak, a holdutazás véget ért.
Az űrhajósok alig fél órája leválasztották az Apollo űrhajó műszaki egységét, mert csak az űrkabin hivatott a visszatérésre. Az irányítás folyamatosan monitorozta a légkörbe lépési szöget. (Az Apollo-8-hoz hasonlóan egy természetes „szögmérő” is jelezte a pálya helyességét, a Hold éppen a megfelelő időpontban látszott felkelni az űrhajósok számára a horizont mögött). A visszatérő csúcssebesség 39 715 km/h volt, így robbant be a légkörbe a kabin. Hamarosan elnémult a rádió, a kabin körül felhevült levegő ionizált gázai 3 perc 17 másodpercig blokkolták a rádióadást, a külső hőmérséklet elérte a 2760°C-ot.
Aztán az űrhajó ejtőernyőrendszerén volt a sor, simán nyílt a három narancs-fehér kupola. A Hornet anyahajó megfigyelői már messziről látták a 15 kilométerrel a hajó mellett leereszkedő űrhajó hatalmas selyemkupoláit. A kabin méltóságteljesen süllyedt a vízig, majd egy hatalmas csobbanással leért a vízre. Armstrongék is felborultak, akárcsak Bormanék az Apollo-8-cal, de az automatikusan felfúvódó ballonok, amelyek éppen az esetleges felborulást hivatottak korrigálni, hamar talpra fordították az űrkabint. A Hornet anyahajó helikopterei eddigre már a helyszín felett köröztek, fedélzetükön egy profi Navy Seal csapattal. Az elit békaemberek beugráltak és biztonságba helyezték a kabint – és boldogan kukucskáltak be az integető személyzetre a kis kabinablakon, akik jól vannak. Alighanem a világ leghíresebb emberei integettek vissza az ablakon (Elvis Presley, vagy Frank Sinatra kénytelen lesz megelégedni a dobogón kívüli helyezésekkel).
Hamarosan megkezdődött a szigorú karantén eljárás. A békaemberek légmentesen záró védőöltözetet adtak be a kabinba, amelyet Armstrongéknak fel kellett vennie. Közben a kabinajtót Betadine-nel fertőtlenítették, majd amikor az űrhajósok kimásztak és átszálltak a békaemberek által a kabin mellé rögzített gumicsónakba, a ruhájukat – illetve immár a velük érintkező békaemberek ruháját is – ismét fertőtlenítették kálium-permanganáttal. Mivel az ajtó zárásáért felelős békaembernek meggyűlt a baja az ajtó zárjával – nem tudta bezárni a kabint –, Armstrongnak kellett visszalépnie segíteni. Ám a parancsnok sem járt sikerrel, végül az „űrhajó gazdájának”, Collinsnak engedett a zár. (A kabint azért kellett mindenáron bezárni, mert még mindig benne van a kincset érő rakomány, a holdkőzetek garmadája és a hajóra szállítás közben nehogy megbillenjen, vagy felboruljon és a nyitott ajtón át a Csendes-óceánba potyogjanak a kőzetek.)
Végül a helikopter a fedélzetére emelte a három űrhajóst és elrepültek velük a Hornetre. Itt a legénység tagjai a büszke matrózok között amilyen gyorsan csak tudtak, beszálltak egy konténerbe, amely egészen a Lunar Receiving Laboratory ajtajáig a lakásuk lesz. A Hornet hamarosan indul Pearl Harbourbe, fedélzetén a legdrágább rakománnyal, három holdutazóval és a hold pár darabkájával.
Véget ért tehát a nagy kaland, „embert juttattunk a Holdra és biztonságosan vissza is hoztuk onnan”. Kennedy álma valóra vált. Az emberiségé nemkülönben. Istennek hála!
Béla Dancsó
Kapcsolódó cikkek:Szabad Föld, 1969. július 25. Hazatért az Apollo-11
Tegnap, magyar idő szerint 18 óra 50 perckor a Csendes-óceánon, 380 kilométerre délre a Johnston-atolltól leszállt a holdűrhajó, az Apollo-11. A három nappal korábban a Holdat megjárt űrhajósok hazaútja eseménytelen, nyugodt volt, és az utolsó műveletet, a légkör átszelését is tökéletesen végezték el. Az amerikai haditengerészet jó előre a leszállási térségbe rendelte egyik anyahajóját és számos más, a kereséshez és mentéshez használható hajóját, helikopterét. Szerencsére ezekre az óvintézkedésekre kevés szükség volt, az űrhajó pontosan a kijelölt leszállási térségben ereszkedett alá a tengerre. Az űrhajósok jól vannak.
Losonci Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke a Magyar Népköztársaság és a Magyar Szocialista Munkáspárt nevében táviratban gratulált az Egyesült Államoknak és az űrhajósoknak a kimagasló tudományos teljesítményért, egyben a táviratot átadó Nagy Lajos ideiglenes washingtoni ügyvivőn keresztül figyelmeztettek a világűr békés célú felhasználásának fontosságára.
Az űrhajósok a sikeres leszállás után az anyahajó fedélzetén egy speciális konténerbe szálltak, mivel most 21 napos karantén vár rájuk, amelyre azért van szükség, hogy kiderüljön, nem került-e a szervezetükbe véletlenül valamilyen eddig ismeretlen holdi kórokozó. Az űrhajósokat és az általuk hazahozott holdkőzeteket is egy speciális helyre, a Holdi Fogadó Laboratóriumba szállítják, ahol megkezdődik a minták vizsgálata és az űrhajósok hivatalos beszámolója az expedícióról.
Armstrong és Aldrin hihetetlen helyen jártak. A látszólag csak kavicsok hintette végtelen pormezők valószínűleg Naprendszerünk keletkezésének titkait őrzik. Ebből a titokból csent el most 20 kilónyit a két űrhajós és alighanem joggal várhatjuk, hogy felfedezéseik nyomán tudományos forradalom indul a csillagászat bolygótudományi szekciójában. Sőt a forradalom tovább forrósodhat, hisz hamarosan újabb amerikai holdűrhajó startol, hogy másodszor eljutva a Holdra tovább növelhessük tudásunkat az égitestről. Sokan bírálják a programot, teljes joggal, hisz emberi életeket tesz kockára, végtelen pénzeket szór el, miközben lenne helye a pénznek másutt, a szegények felemelésében, az öregek, betegek istápolásában is. A tudás áll szemben a emberiességgel. Amerika a tudást választotta, Amerika már csak ilyen...
Dancsó Béla
Holdra szállunk!
A nevezetes események mindig üzennek számunkra. A holdraszállás is. A nevezetes események üzenete nem mindig pozitív. Ám ilyen kristálytisztán pozitív üzenete talán egyetlen eseménynek sem volt a történelem során. 
