Május 3–5. között Sopronban tartották a hazai űrkutató szakma kétévente esedékes tudományos konferenciáját.
A Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) több évtizedes hagyományokra visszanyúló rendezvénye a magyar űrkutatás széles szakmai fóruma. A korábbi nevén Ionoszféra- és Magnetoszféra-fizikai Szeminárium sorozata még 1972-ben kezdődött, a MANT jogelődje, a MTESZ Központi Asztronautikai Szakosztálya szervezésében. Kezdetekben évente gyűltek össze a szakma képviselői és „a szervezők ügyeltek arra, hogy a Szemináriumra az ország különböző pontjain kerüljön sor, így biztosítva a lehetőséget arra, hogy a kutatók megismerjék egymás kutatóhelyét” (Horvai Ferenc: Egyesületünk 50 éves története I., MANT, Budapest, 2006).
Ahogy immár több mint 50 évvel ezelőtt és azóta is több alkalommal, úgy idén is Sopron látta vendégül a találkozót. Az ELKH Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet (FI) munkatársai Barta Veronika vezetésével szokás szerint kitűnő szervezőmunkát végeztek annak érdekében, hogy emlékezetes konferenciáról térhessenek haza a résztvevők. A tudományos programban a hazai kutatók által művelt változatos szakterületek kaptak bemutatkozási lehetőséget. A 30 szóbeli előadás és 16 poszter témái között természetesen nagy hangsúllyal szerepeltek a földi ionoszféra, magnetoszféra, sugárzási övek kutatásának kérdései, de voltak például a naptevékenységgel, a Naprendszer kutatásával, az űrcsillagászattal kapcsolatos előadások is. A teljes programot a Magyar Űrkutatási Fórum 2023 előadásainak kivonatait tartalmazó kötet tartalmazza, amely innen letölthető. A kötethez írt köszöntőjében Almár Iván, a MANT örökös tiszteletbeli elnöke, az 1972-es első szeminárium egyik résztvevője méltatta a sorozat fontosságát.
Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos és Hirn Attila, a HUNOR kutatás-fejlesztési alprogramjának vezetője a Magyar Űrkutatási Fórumot nyitó kerekasztal-beszélgetésen. (Kép: ELKH FI)
A konferenciát mintegy keretbe foglalta a HUNOR magyar űrhajós program, amelynek révén 2024 végén vagy 2025 elején magyar kutató űrhajós dolgozhat a Nemzetközi Űrállomáson (ISS), egy 30 naposra tervezett repülésen. A jelentkezők közül gondos kiválasztási folyamat végén megmaradt négy űrhajósjelöltet nemrég ismerhette meg a közvélemény. A konferencia programja szerdán egy kerekasztal-beszélgetéssel kezdődött, amelyen elsősorban a HUNOR tudományos programján, a magyar kezdeményezésű kísérletek előkészítésén volt a hangsúly. Ferencz Orsolya miniszteri biztos elmondta, hogy az amerikai Axiom Space vállalattal együttműködésben végrehajtott program előkészületei rendben zajlanak, a partnerek elismerik a magyar szakemberek felkészültségét. A négy kiválasztott jelölt közül az egyik űrhajós a tervek szerint az Ax-5 jelű küldetés keretében utazik majd az ISS-re. A repülés előkészítése az Európai Űrügynökséggel (ESA) szoros együttműködésben folyik, a sikeres jelöltek az ESA orvosi minősítését is megszerezték.
A pénteki utolsó szekció előadói általában az űrrepülés orvosi vonatkozásairól, különösen pedig a HUNOR űrhajós-kiválasztás tapasztalatairól, érdekességeiről beszéltek. A Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora vezetésével zajló szekció és az előadásokat követő vitafórum különlegessége az volt, hogy a szélesebb hazai űrkutató közösség most először kapott ilyen részletes, tudományos igényű áttekintést arról az összetett munkáról, amely a következő magyar űrhajós kiválasztása, illetve a jelöltek felkészítése kapcsán folyik. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Magyar Űrkutatási Fórum 2023
Bemutatkozott a magyar űrhajóscsapat
HUNOR fejlemények
Magyar Űrkutatási Fórum 2023 honlap
Különleges vendégek érkeztek nagyszombaton az UPRA.space csapatához.
