Szakály András, Schlégl Ádám, Cserényi Gyula és Kapu Tibor kezdik meg az űrhajóskiképzést a HUNOR program keretében.
Ma a Külgazdasági és Külügyminisztériumban (KKM) tartott sajtótájékoztató keretében mutatták be a nyilvánosságnak a magyar kutató űrhajós programjának (HUNOR, Hungarian to Orbit) négy űrhajósjelöltjét, akiket több mint 240 jelentkező közül választottak ki. Hogy a jelöltek listája mostanra négyre szűkült, arról már a hétvégén hallani lehetett. Most jött el az izgalmas pillanat, hogy megismerhettük a kiválasztottak neveit is. Közülük kerül majd ki az a következő magyar kutató űrhajós, aki a tervek szerint 2024 végén vagy 2025 elején egy hónapot tölthet majd el a Nemzetközi Űrállomás (ISS) fedélzetén, ahol magyar űreszközöket fog tesztelni és kísérleteket végez magyar kutatócsoportok számára.
Magyari Gábor, aki a HUNOR programban az űrhajósok kiválasztásáért és kiképzéséért felelős vezető, azt emelte ki, hogy 1980-ban Farkas Bertalan révén Magyarország a 7. nemzet lett, amely űrhajóst küldött a világűrbe. Ha minden a tervek szerint alakul, a most négyfősre szűkült csapat egyik tagja még benne lehet az első ezer ember között, akik eljutnak a Föld körüli pályára. A program iránt élénk volt az érdeklődés, a kiváló jelentkezők között a mélytengeri archeológustól az asztrofizikuson át a filozófusig számos szakma képviselője volt. Közülük választották ki a legjobbakat, négy nem mindennapi fiatalembert.
A magyar űrhajósjelöltek, balról jobbra: dr. Schlégl Ádám, Cserényi Gyula, Kapu Tibor és Szakály András
Szakály András (40 éves) repülőgép-tervezőmérnök. Budapesti tanulmányai után dolgozott a repülőgépipar óriásainál és kis, feltörekvő cégeinél is, Ausztriától Nagy-Britanniáig. Legutóbb Münchenben egy 120 fős mérnökcsapatot vezetett, akikkel egy elektromos meghajtású repülőgép prototípusát tervezték.
Dr. Schlégl András (33) klinikai ortopéd sebész. Orvosi tanulmányait, majd a PhD tudományos fokozathoz szükséges kutatómunkát a Pécsi Tudományegyetemen végezte el. Gyakorló sebészként a tumorsebészetre specializálódott. Egyetemi oktató, fekete öves karatemester, hegymászóként 6000 m magasság fölé is eljutott már a Himalájában.
Cserényi Gyula (33) erősáramú villamosmérnök, kecskeméti illetőségű. Űrhajósképzése előtt a Robert Bosch vállalatnál az elektromos hálózat üzemeltetéséért felelt. Számos sportágban aktív, az utóbbi időben az akadályfutás lett az első számú.
Kapu Tibor (31) nyíregyházi fejlesztőmérnök. A budapesti Műegyetemen szerezte gépészmérnöki diplomáját. Dolgozott a gyógyszeriparban, hibrid autók akkumulátoraival, majd űrhajók sugárzásvédelmét szolgáló műszerek fejlesztésében. Ejtőernyősként 38 ugrás, futóként 19-szer teljesített félmaratoni táv van mögötte.
A HUNOR négy űrhajósjelöltjének első hivatalos csoportképe. Ők mostantól az Energiatudományi Kutatóközpont állományaába kerülnek, hivatás űrhajósjelölt munkakörben dolgoznak kiképzésük ideje alatt.
A tájékoztató és a jelöltek rövid személyes bemutatkozása után kérdésekre válaszul elhangzott, hogy a kiképzés most következő szakaszában általános alaptréning következik, egyrészt itthon, másrészt az ESA intézményeiben. Magyari Gábor szerint ez várhatóan jövő februárig tart. Utána lesz lehetőség Houstonban az Axiom Space koordinálásával immár a konkrét küldetésre készülni, vagyis megismerkedni az űrhajó és az ISS rendszereivel. Az Űrvilág kérdése nyomán megtudtuk, hogy bár a négy most bemutatott jelölt maga nem pályázott az ESA legutóbbi űrhajóstoborzásán, de a 240 fölötti eredeti jelentkező között számos olyan is akadt, aki mind az európai, mind a hazai megmérettetésen megpróbált bekerülni az űrhajósjelöltek közé.
A négy kiválasztottnak ezúton is gratulálunk eddigi teljesítményükhöz, és sok sikert, kitartást kívánunk a felkészülésükhöz. Nevükkel egészen biztosan sokat találkozunk még az elkövetkező évek űrhíreben – különösen egyikükével, aki majd végül valóban eljut az ISS-re a magyar kísérletekkel!
Kapcsolódó cikkek:
A tájékoztatót Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos azzal kezdte, hogy történelmi pillanathoz érkezett a magyar tudomány és űrkutatás. Lassan már fél évszázada, hogy Farkas Bertalan személyében kutató űrhajós járt a világűrben, és most új űrrepülés készül. (Farkas Bertalan személyesen is megtisztelte részvételével a sajtótájékoztatót, és aktívan kiveszi majd a részét a jelöltek felkészítéséből.) A 2021-ben elfogadott kormányzati űrstratégia egyik kiemelt célja volt a HUNOR program elindítása, hogy hazánk jobban ki tudja aknázni a kutatóhelyeken és az űriparban meglevő potenciált. Az űrhajós program iránt komoly nemzetközi érdeklődést is tapasztalni. A miniszteri biztos külön kiemelte az Európai Űrügynökséget (ESA), amely már a kiválasztás alatt és majdan a kiképzés során is támogatja a munkát. A folyamat végén a kiképzett magyar űrhajósok egyúttal az ESA által akkreditált űrhajósokká válnak.
Az eddigi kiválasztási folyamatban fontos szerepet játszott a Semmelweis Egyetem, valamint a Magyar Honvédség kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázisa. A HUNOR tudományos programjának irányítását az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Energiatudományi Kutatóközpontja (EK) végzi. Marót Miklós, az ELHK elnöke a tájékoztatón kiemelte az EK Űrkutatási Laboratóriuma és elődszervezetei különleges szerepét a magyar űrtevékenység kezdeteitől fogva, de megemlítette, hogy a hálózat más kutatóhelyei – az Atommagkutató Intézet, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, a Földfizikai és Űrtudományi Intézet, a Természettudományi Kutatóközpont és a Wigner Fizikai Kutatóközpont – is rendelkezik űrkutatási kompetenciákkal. Fontos, hogy az űrhajós program felkeltheti a fiatalok érdeklődését a természettudományos és műszaki pályák iránt.
HUNOR fejlemények
Axiom Space: magyar együttműködés
Huszonhatan vannak még versenyben...
Bekapcsolódás a HUNOR-ba
Új fázisába lépett a HUNOR
Ki jelentkezhet magyar űrhajósnak?
Űrhajós-kiválasztás indul!
