Az ebből az alkalomból csütörtökön tartott ünnepi rendezvény címe A magyar űrtevékenység évtizedei volt.
Almár Iván űrkutatót, csillagászt rendszeres olvasóinknak nem kell különösebben bemutatnunk. A magyarországi űrtevékenység egyik úttörőjéről, meghatározó személyiségéről van szó, aki az Űrvilág indulása óta gyakran tisztel meg bennünket maga is írásaival. Tíz évvel ezelőtt, 80. születésnapja alkalmából pedig Trupka Zoltán vele készült négyrészes interjúját is olvashatták nálunk.
Szinte hihetetlen, de Almár Iván 2022. április 21-én 90. születésnapját ünnepelte. De nem csak ő, hanem a hazai űrkutató közösség is, hiszen a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel (NKE), az ELKH Csillagászati és Földtudományi Kutatóközponttal (CSFK) és a Lechner Tudásközponttal közösen ünnepi rendezvényt tartott az NKE Ludovika főépületének dísztermében. Az eseményen megjelentek az ünnepelt tisztelői és kollégái, akikkel hosszú és eredményes szakmai pályafutása során együtt dolgozott.
A rendezvény kitűnő alkalom volt arra, hogy az előadók felidézzék a magyarországi űrtevékenység kezdeteitől megtett utat. A történetnek pedig a legelejétől fogva a mai napig aktív részese, alakítója volt Almár Iván. A megjelenteket és az ünnepeltet először Ferencz Orsolya, az űrkutatásért felelős miniszteri biztos köszöntötte. Majd Bartóki-Gönczy Balázs, az NKE tanszékvezető egyetemi docense a házigazda nevében mondott üdvözlő beszédet. A megnyitót harmadikként Kovács Kálmán, a MANT tizedik elnöke zárta – az űrkutatók társadalmi szervezetének első elnöke, ma örökös tiszteletbeli elnöke nem más, mint Almár Iván.
A megnyitót követően Bacsárdi László levezető elnök Both Elődöt, a MANT elnökségi tagját (előző elnökét) kérte fel Az űrtevékenység fejlődése az elmúlt 90 évben című előadása megtartására. Ha a cím láttán van, aki felkapja a fejét, mondván, hogy az első Szputnyik csak 1957-ben indult, akkor érdemes emlékezni arra, hogy (az 1932-ben egyébként még élt) Ciolkovszkij addigra már kidolgozta a többfokozatú hordozórakéták elvét, amellyel megalapozta az űrutazást. Amerikában Goddard pedig már javában kísérletezett a rakétáival. A rövid előadás szükségképpen csak kiragadott részleteket tudott felidézni az űrtevékenység múltjából, de a végén arra is jutott idő, hogy a jelen és a következő 90 év várható problémáiról is szó essen, például a Föld körüli pályákon egyre szaporodó űrszemétről.
A következő előadó Kenyeres Ambrus, a Lechner Tudásközpont penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumának vezetője volt, aki szemelvényeket mutatott be az idén 50 éve alapított űrkutatási intézmény múltjából és jelenéből. Almár Iván volt az, aki az 1972-ben szervezni kezdett és 1976-ban megépült obszervatórium alapító igazgatója volt. Az ünnepelt szakmai pályafutásának másik meghatározó intézményéből, a mai nevén ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetből Szabó Róbert igazgató érkezett egy előadással. Az intézetben művelt számos kutatási terület közül azoknak a fejlődését emelte ki, amelyek szorosan kapcsolódnak a már Almár Iván által is megkezdett kutatásokhoz. Az előadók sorát Arnócz István, a MANT főtitkára zárta, aki a társaság 66 évét, a generációk inspirálásában betöltött szerepét méltatta.
Az előadások közben egy-egy rövid archív filmbejátszás emlékeztette arra a hallgatóságot, hogy az elmúlt évtizedekben mennyit láthatta-hallhatta a széles nagyközönség ismeretterjesztőként is Almár Ivánt. Levélben köszöntötte továbbá az ünnepeltet a Nemzetközi Asztronautikai Akadémia (IAA) főtitkára, Jean-Michel Contant. Almár Ivánt 1984-ban választották a szervezet rendes tagjai közé, 2018 óta tiszteleti tag. Videóüzenetet küldött Claudio Maccone, aki sokáig az IAA SETI állandó bizottságát vezette, és hosszú évtizedeken át együtt dolgozott Almár Ivánnal a Földön kívüli intelligencia kutatásában.
Az ünnepi alkalommal a MANT Elnöksége által odaítélt díjakat adott át Kovács Kálmán. Fonó Albert-emlékplakettet Horváth András űrkutató-csillagász kapott, Almár Iván pedig az egyesület legmagasabb kitüntetését, a Nagy Ernő-emlékplakettet vehette át.
A rendezvény szakmai programjának zárásaként pódiumbeszélgetést hallgathattak meg a résztvevők Almár Ivánnal. A beszélgetés moderátora Kovács Kálmán, a kérdezők Gesztesi Albert, Milánkovich Dorottya és Sik András voltak. Az ünnepelt készséggel kifejtette véleményét a felmerült témákról és emlékezett vissza pályafutása egy-egy érdekes mozzanatára. Csak az volt a kérése, hogy olyan kérdéseket kapjon, amilyeneket korábban még nem tettek fel neki – ezzel fel is adva a leckét beszélgetőpartnereinek.
Az ünnepi esemény koccintással és a 90-es számmal díszített születésnapi torta felvágásával és elfogyasztásával zárult.
(Fényképek: Trupka Zoltán)
Az Űrvilág szerkesztői és olvasói nevében ezúton kívánunk itt is boldog születésnapot, és még sok aktív esztendőt Almár Ivánnak! Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Születésnapi interjú Almár Ivánnal (1. rész)
Születésnapi interjú Almár Ivánnal (2. rész)
Születésnapi interjú Almár Ivánnal (3. rész)
Születésnapi interjú Almár Ivánnal (4. rész)
1962: fél évszázados emlékeim (1. rész)
1962: fél évszázados emlékeim (2. rész)
Almár Iván kapta a Hevesi Endre-életműdíjat
Magyar űrkutatók elismerése
SETI: múlt, jelen, jövő
90 év az űrben, 90 év a Földön (beszámoló az NKE honlapján)
Hetedik alkalommal rendezték meg a Műegyetemen a H-SPACE nemzetközi űrkonferenciát.
