Az európai műholdas helymeghatározó rendszer frissítését ezúttal a SpaceX rakétájára bízták.
A Galileo FOC (Full Operational Capability) FM25 és FM27 jelzésű műholdjai április 28-án magyar idő szerint 2:34-kor indultak el a floridai Kennedy Űrközpont 39A starthelyéről. Ezúttal minden hajtóanyagra szükség volt, hogy a műholdpáros eljusson a 23 600 km körüli magasságú közepes Föld körüli pályára. Így a Falcon-9 rakéta B1060-as jelzésű első fokozatának végleg búcsút mondtak, az nem tért vissza irányított módon: az Atlanti-óceánba zuhant, újbóli hasznosítása nem lehetséges. A szóban forgó fokozat egyébként most teljesítette huszadik repülését – beállítva a B1062 nemrég, április 13-án elért rekordját –, így nem lehet ráfogni, hogy nem szolgált volna eleget. Még 2020 júniusában egyébként egy amerikai GPS helymeghatározó műhold (Block 3A-03) felbocsátásához használták először. Tehát az az érdekes helyzet állt elő, hogy pályafutását különböző globális navigációs műholdrendszerek tagjainak indításával kezdte el és fejezte is be.
A két Galileo műholdat indító Falcon-9 rakéta. Utoljára 2022 novemberében, vagyis 146 starttal (!) ezelőtt volt rá példa, hogy az első fokozatot nem hozták vissza. (Kép: Adam Bernstein / Spaceflight Now)
Nem ez az egyetlen érdekes helyzet a mostani Galileo starttal kapcsolatban. Az akut európai hordozórakéta-válság miatt az Európai Unió (EU), a Galileo kiépítését finanszírozó, valamint az Európai Űrügynökség (ESA), a műholdak megépítéséért és pályára állításáért felelős szervezet kénytelen volt egy amerikai magáncéghez, a SpaceX-hez fordulni. Az oroszok ugyanis az Ukrajna ellen indított háború kezdetén kivonultak a Francia Guyana-i Kourou starthelyről az európai együttműködésben inított Szojuz rakétáikkal, a forgalomból már kivont európai Ariane-5 rakétákat felváltó Ariane-6 fejlesztése pedig igencsak elhúzódott. Az európai hely- és időmeghatározó műholdrendszer frissítése azonban már nem várhatott tovább. A SpaceX még egy műholdpáros (FM26 és FM28) felbocsátására szerződött, az az indítás idén júliusra várható. A hírek szerint a két start 180 millió euróba került. A megállapodást lassította, hogy az európai félnek meg kellett győződnie arról: a műholdakhoz alkalmazott technológiák nem kerülnek idegen kézbe annak ellenére, hogy egy az Unión kívüli országban, külső szolgáltatónál készítik fel a startra az űreszközöket.
Egy Galileo műhold a Föld körül. (Fantáziakép: ESA / P. Carril)
A mostani volt 2011 óta összességében a 12-edik Galileo start (egy-egy 2005-ös és 2008-as, Bajkonurból indított tesztműholdat nem számolva). Korábban mindig Kourou-ból, Szojuzokkal (kettesével), illetve Ariane-5 rakétákkal (négyesével) kerültek pályára a rendszer műholdjai. Annak idején gyermekrajzpályázatot hirdettek a Galileóval kapcsolatban, az egyes űreszközök pedig a programban részes országok nemzeti nyerteseinek keresztnevét kapták. Így lett a mostani két műhold névadója a brit Patrick és a svájci Julina. (A pályázatot annak idején a 2000–2002 között született korosztálynak írták ki, így az akkori gyerekek ma már fiatal felnőttek.)
Szerencsére a Galileo működését nem nehezítik olyan problémák, hogy küszöbön állna már meglevő műholdak tönkremenetele és kiesése a rendszerből. Ennek ellenére a frissítés, a pályán levő tartalékok biztosítása indokolt, hisz a műholdak öregednek, nehogy váratlanul közbejöjjön valamilyen kellemetlen meglepetés. A globális navigációs műholdrendszerek – a Galileón kívül a már említett amerikai GPS, valamint az orosz GLONASSZ és a kínai Beidou – esetében fontos a teljes lefedettség biztosítása a Föld körüli térségben, hogy bolygónk minden pontján, minden időben elegendő számú műhold legyen megfigyelhető a horizont felett a vevőberendezések pontos hely- és időmeghatározása érdekében. Legutóbb kifejezetten régen, 2021 decemberében bocsátottak fel két Galileo holdat (FM23 és FM24). A mostani szériából még 8 darab Galileo FOC műhold vár felbocsátásra, gyártójuk a német OHB.
A navigációs műholdak rádiójeleket bocsátanak ki, amelynek vételével, a futási idő megmérésével, valamint a műholdak pozíciójának ismeretében a vevő helyzete kiszámítható. Ezeket a rendszereket világszerte számos különféle alkalmazásra használják, a modern gazdaság működése elképzelhetetlen lenne nélkülük. Egyszerű vevők az okostelefonjainkban is megtalálhatók.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
GPS: a harmadik Block 3-as műhold
Hordozórakéta-válság Európában
Szűkülő rakétapiac
Két új Galileo
A Galileo növekedése
Galileo az űrben
Hogyan segíti a Galileo a műholdas küldetéseket?
A Galileo életeket ment
Galileo a Földön
Európai gyerekek nevei hódítják meg a világűrt
Két Galileo műhold indult Falcon-9 rakétával (Spaceflight Now)