Milyen egészségügyi kihívásokkal kell szembenézni, ha a Marsra szeretnénk utazni?
Ezzel a kérdéssel foglalkozik NASA-nál az űrrepülés emberre gyakorolt hatásával foglalkozó kutatási program (Human Research Program), és keres megoldásokat űrhajósok védelmére. A közeljövőben több cikkben fogjuk bővebben is kifejteni az emberi szervezetre hatással lévő különböző tényezőket. De lássuk, hogy melyek is ezek.
Az űr az ember számára egy idegen, veszélyes környezet. Nem csak azért, mert egy levegő nélküli vákuum, amelyben másodpercek alatt meg lehet halni, hanem a kinti hőmérséklete (közel 3 kelvin, azaz –270 Celsius-fok) sem tolerálható az emberi szervezet számára. Ezért nagyon fontos, hogy az űrhajósok védőruhája, a szkafander a lehető legellenállóbb legyen, mert egy apró hiba is halálos lehet. A súlytalanságban az izmok mozgatásának hiánya miatt az izomzat elkezd visszafejlődni. Szárított és fagyasztott ételt kell fogyasztaniuk az űrhajósoknak, illetve többekkel összezsúfolva jutnak ki az űrbe. Ha csak egyesével tekintjük a korábban felsorolt tényezőket, azok önmagukban is kihívásnak számítanának, nemhogy így egyben.
(Kép: NASA)
Scott Kelly neve ismerős lehet mindenki számára, több okból is. Nem csak az ikerkutatás fűződik a nevéhez, hanem ő az egyetlen olyan űrhajós, aki egyhuzamban egy teljes évet töltött a Nemzetközi Űrállomáson (ISS). Az átlagos űrben tartózkodásnak a kétszeresét töltötte fenn és ennek komoly oka volt: a kutatók kíváncsiak voltak arra, hogy egy hosszabb űrutazás milyen változásokat eredményez az emberi szervezetben. Ez azért is egy nagyon fontos kutatási terület a jövő űrrepülése szempontjából, mert tisztában kell lennünk a különböző problémákkal és fel kell készülnünk rájuk, ha a Marsra szeretnénk menni. Hiszen egy marsi utazás legalább 3 évet foglal magában.
De mi is történik az emberi testtel az űrben és milyen kihívásokkal kell szembenéznünk? NASA öt különböző kategóriát/problémakört állított fel, amelyek az űrhajós egészségét veszélyeztetik. E kihívásokkal minden esetben számolni kell és megoldást kell találni rájuk, ha hosszú távú űrutazásokba vágunk bele, mint a Mars kolonizációja. Fontos azzal is tisztában lenni, hogy egy féléves és egy marsi űrutazásnál eltérőek a kihívások.
NASA által összefoglalt öt problémakör a hosszú távú űrutazásnál:
Ezek csak az emberi tényező rizikói. A mérnöki és technikai dolgokról még nem is beszéltünk. Ezeket olvasva azért nem kell minden reményt feladni. A kutatók már dolgoznak azon, hogy ezekre a problémákra megtalálják a megoldást. Így biztosak lehetünk abban, hogy a NASA megtesz mindent, hogy eljussunk a Marsra.
(Folytatjuk!) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Az űrrepülés kockázatai
Digitális egészségügy – az emberiség galaktikus jövőjének kulcsa (1. rész)
Digitális egészségügy – az emberiség galaktikus jövőjének kulcsa (2. rész)
Digitális egészségügy – az emberiség galaktikus jövőjének kulcsa (3. rész)
Űrhajós ikrek
Emberekkel a Marsra? (2. rész)
Emberekkel a Marsra? (3. rész)
Emberekkel a Marsra? (4. rész)
Emberekkel a Marsra? (5. rész)
Emberekkel a Marsra? (6. rész)
Az emberi test viselkedése az űrben (NASA)
Egy független tanulmány megállapítása szerint a NASA-nak esélye sincs arra, hogy 2033-ban embereket indítson a Mars felé. Legjobb esetben a 30-as évek végén.
