„Annak idején hiányzott a politikai akarat”

Bernard Zufferey, az ESA PECS Irodájának leköszönő vezetője hosszabb interjút adott portálunknak. Az interjú harmadik részében ESA-csatlakozásunkról beszélgetünk, de a politikát sem tudtuk kikerülni.

ESA-csatlakozásunk alkalmából nyilatkozott portálunknak Bernard Zufferey, az ESA PECS Irodájának leköszönő vezetője. Az elmúlt két évtizedben alaposabban megismerte a magyar űrkutatást, mint bárki más a határainkon kívül, ezért érdemes odafigyelni a véleményére. Az interjú első részében főként a múltról és az általános háttérről, a második részben a magyar űrtevékenység két évtized alatti változásairól kérdeztük őt.

– A részletes bevezetés után térjünk rá a legérdekesebb, közvetlenül az ESA-csatlakozásunkat érintő kérdésekre. A múlt megbeszélése után térjünk át a jelenre és a jövőre. Kicsit azonban még a múlthoz kapcsolódva arra lennék kíváncsi, véleményed szerint miért nem sikerült a csatlakozásunk 8 évvel ezelőtt, amikor először nekifutottunk?

Szerintem ennek két összetevője volt. 2007-ben próbáltatok meg először csatlakozni az ESA-hoz, de akkor le kellett állítanotok ezt a folyamatot. Ennek a hivatalos oka a gazdasági válság volt. Senki sem tagadhatja, hogy ez valóságos és súlyos probléma volt mindenkinek. Én azonban azt hiszem, nem ez volt a valódi ok.

A gazdasági válság csak rávilágított egy másik problémára, nevezetesen arra, hogy – sajnálom, hogy ezt kell mondanom – abban az időben a politikai akarat nem volt elég erős ahhoz, hogy ezt a célt elérjétek. Gazdasági válság idején természetesen rangsorolni kell a legfontosabb feladatokat, és természetesen a legfontosabb az ország polgárainak jóléte. De mindamellett, azt hiszem, hogy ha meglett volna a kellően erős politikai akarat, akkor a gazdasági válság ellenére folytathattátok volna az űrtevékenység területén a megkezdett utat. Akkor megértettétek volna ennek előnyeit, hogyan szolgálhatta volna ez a gazdasági érdekeiteket, és akkor folytathattátok volna a csatlakozást.

Az én nézőpontomból tehát a 2007-es gazdasági válság csak egy olyan tényező volt, amely rávilágított egy másik problémára, éspedig a politikai akarat hiányára. Ez erről a véleményem. Te is tudod, hogy amikor a gazdaság pörög, akkor az űrtevékenység nem okoz problémát. De ha végiggondoljátok, rájöttetek volna, hogy az űrtevékenység olyan gyógyszerként lett volna használható, amely segíti a gyengélkedő gazdaság felépülését. Ehhez azonban olyan politikusokra van szükség, akik megértik, hogy az űrtevékenység a gazdaságot segítő tényezők egyike, nem pedig fölösleges dolgokra kidobott pénz.

– A Magyarországról és az űrtevékenységről alkotott személyes véleményedhez hasonló kép alakult ki másokban is az ESA-n belül?

Csak megerősíteni tudom azt, amit már korábban is mondtam. A legtöbben jól ismerik Magyarországot, még jobban, mint én magam. A PECS projektek jóváhagyásának eljárásrendje miatt rendszeresen ismertetnem kellett a projektjeiteket az ESA illetékes programbizottságaiban, így volt alkalmuk megismerni a munkátokat. Ráadásul nemcsak az ESA munkatársainak, hanem a tagállamok képviselőinek is. Ezért azt hiszem a rólatok alkotott kedvező kép nemcsak az ESA munkatársakra jellemző, hanem a szélesebb értelemben vett ESA közösségre, a tagállamokra is.

Egy dologban kissé kritikusabbak a vélemények, ez elsősorban az űripari hálózatotok bizonyos gyengeségét illeti. Magyarországra úgy tekintenek, mint amelynek az ipara egyes területeken erős, például az információtechnológiai szektorban, ugyanakkor összességében még nagy erőfeszítéseket kell tennetek, hogy több űr-hardvert készítsetek, erősebb legyen az űrtechnológia, erősödjenek az űripari cégek, hogy képesek legyenek visszapályázni Magyarország tagállami hozzájárulását, és biztosak lehessetek abban, hogy akár 90%-os visszapályázási arányt is sikerül elérnetek. Bár elismerik a munkátokat, ezt azonban gyengeségeteknek tartják, ahol még fejlődnötök kell, növelni kell a cégek számát, hogy visszajöjjön a befizetésetek. Ez azonban nem csak magyar sajátosság, ez másutt is így van. Bizonyos lépéseket már meg is tettetek, például nálatok már létrejött az űripar szervezete. Ez is azt mutatja, hogy keresitek azokat a pontokat, ahol a cégek erősíthetik egymást. De ez az a terület, ahol a közeljövőben a leghatározottabban kell fejlődnötök, amiben a nemrég létrehozott felzárkóztatási munkacsoport fontos segítséget fog adni.

Azt megerősíthetem, hogy a hosszú felkészülési időszakotoknak köszönhetően Magyarország a legismertebb közép-kelet-európai ország az ESA-ban. Az ismertségeteknek köszönhető az elismertségetek is. Ebből a szempontból, amint már említettem, az utódod számára nagy könnyebbséget jelent az a munka, amit Te az elmúlt húsz év alatt elvégeztél. Számodra pedig jó érzés lehet, hogy van, aki be tudja takarítani ennek a sok munkának a gyümölcsét, így nem vész kárba az elvégzett munkátok.

Bernard Zufferey előadást tart a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen rendezett Masat–1 szakmai napon (2012. IV. 12.)...

...és megkóstolja az első magyar műhold formáját mutató süteményt.

– Lehetőséged volt arra, hogy az űrtevékenységünkön kívül is megismerd az országunkat. Hogyan látod az egyéb területeken az elmúlt évtizedek fejlődését?

Úgy látom, most már a személyesebb jellegű kérdések felé haladunk. Amit az elmúlt két évtizedben Nálatok tapasztaltam, az másutt is jellemző. A kommunista rendszer kemény időszaka után az emberek hirtelen némi szabadságot éreztek. Úgy döntöttek, hogy az egyik irányba szavaznak. De nem tetszett nekik, amit kaptak, ezért legközelebb a másik irányba szavaztak. Annak az időszaknak az első felében, amiről beszélünk, a politikai inga lengését tapasztaltam. Most viszont azt látom, hogy egy stabilabb helyzet felé haladtok, még ha ezzel nem is mindenki ért egyet. Úgy érzem, egyre inkább a saját utatokat járjátok, és én azt gondolom, hogy ez így jó az országotoknak. Ezzel kapcsolatban azt tudom mondani – ez a persze csak a személyes véleményem –, hogy ne hagyjátok magatokat befolyásolni a Brüsszelből hallatszó hangok által. A helyes gondolkodás nem Brüsszel monopóliuma. Lehet, hogy ez egy svájci polgár véleménye, de én úgy gondolom, hogy a Ti országotokban megvan a bátorság, hogy kitűzzétek magatok számára az irányt, és azt kövessétek is. Bár az út mindkét oldalán vonyítanak a farkasok, Ti csak járjátok a saját utatokat! Majd a történelem eldönti, hogy igazatok volt-e vagy sem. Azt hiszem semmi sem lehetne rosszabb annál, mintha hagynátok magatokat befolyásolni a Titeket kritizálók által. Nagyra értékelem az országotokban, hogy azon kevesek közé tartoztok, akiknek van bátorságuk mindenki számára világosan és érthetően kimondani a véleményeteket. Még akkor is, ha egyesek ezzel nem értenek egyet. De ez nem számít! Csak az a fontos, hogy végigmenjetek a saját magatok számára kijelölt úton. Ebben a vonatkozásban ez a legjelentősebb változás, amit az utóbbi időben Nálatok tapasztaltam, és remélem, hogy ez a stabilitás tartós lesz.

A PECS program keretében az ESA együttműködésbe nagyon hamar és sikeresen bekapcsolódott kutatócsoport fizikai-kémiai laboratóriumának meglátogatása a Szegedi Egyetemen (2006. V. 15.).

– Nagyon örülök, hogy ezt elmondtad. De mivel korábban abban egyeztünk meg, hogy (lehetőleg) kerüljük a politikát, én nem erre gondoltam, amikor a kérdésemet feltettem. Az űrkutatástól távolabb eső dolgokon egyszerűen csak hazánk tájaira, városaira gondoltam, helyekre, eseményekre, amelyeket itt megismertél.

Ez már nehezebb kérdés. Természetesen nagyon megszerettem Budapestet, mert ezt ismerem legjobban. De sok más szépség van az országotokban, a városok közül például Szeged, amelyik nagyon tetszett nekem. Ott a történelem és a népművészeti múltra támaszkodó kultúra találkozik egymással. Ez nagyon tetszett, mert ismernünk kell a gyökereinket, ha meg akarjuk érteni, hol vagyunk, és merre tartunk. Másodikként Pécset szeretném említeni, ez szintén nagyon szép város. Különlegesek a hagyományok, a porcelángyár, megragadott a város légköre. Ha Magyarországra költöznék, és Budapesten kívül kellene élnem, akkor mindenképp délre mennék, Szegedet vagy Pécset választanám, ebben a sorrendben.

A dunamócsi csárdában a határon túli magyarlakta területek kultúrájával és földi javaival is alkalma volt megismerkedni.

– Akadtak negatív tapasztalataid is? Említenél ilyent is?

Nem mondanám negatívnak, inkább kevésbé kellemesnek. Ami a munkánkat illeti, azt említeném, hogy akadtak olyan témavezetők, akik számára a pénz fontosabb volt, mint maga a tudományos kutatás. De ne gondold, hogy ez csak a Ti országotokra jellemző. Ez minden országban így van, ez emberi tulajdonság.

A munkától eltekintve az egyetlen kellemetlen élményem, amikor a közelmúltban a kollégámmal álrendőrök csapdájába estünk. Hála Istennek nem történt súlyos incidens, csak kisebb anyagi veszteség ért minket. De húsz év alatt ez volt az egyetlen ilyen eset, pedig elég sokat jártam gyalog az utcákon. Arra a kalandos utunkra is jól emlékszem, amikor a 90-es évek végén az akkori főnökömmel december elején jöttünk Magyarországra, ahol egyik napról a másikra rengeteg hó esett. Svájciként én nem ijedek meg a sok hótól, de akkor itt a város élete megbénult. A taxik sem közlekedtek, de az egyébként mindig kiváló budapesti tömegközlekedéssel, nem egyszerűen bár, de kijutottunk a repülőtérre.

– Köszönöm a beszélgetés harmadik részét. Akaratlanul bár, de kicsit elkalandoztunk a szakmai kérdésektől. De ígérem, a beszélgetés negyedik részében visszakanyarodunk a szakmához.

Az interjút készítette és fordította:

Kapcsolódó cikkek:
„Azt tudtam, hogy volt egy űrhajósotok”
„Részvételetek a nagy horderejű küldetésben megalapozta a tekintélyeteket”
Film a magyar űrkutatásról
„A magyar űrkutatás történelmi sikere”
„Fókuszált kutatás, egymást segítő űripari cégek”
Megjelentek az ESA-törvények
ESA-tagság: szerződés aláírva!
Meghosszabbított PECS-megállapodás
A magyar űripar és az ESA-csatlakozás
Észtország lesz az ESA 21. tagállama
Lengyelország is megelőz minket
Románia lesz az ESA 19. tagállama
Csehország az ESA tagja lesz
Magyarország és az ESA
Egy tucat év az ESA élén
Masat-1 szakmai nap
Egy lépéssel közelebb Európához és a világűrhöz

Kapcsolódó linkek:
A PECS program honlapja (ESA)
Interjú Bernard Zufferey-jel (Index, 2011)