A Jules Verne ma közép-európai idő szerint hajnali 5 óra 3 perckor startolt Francia Guyanából.
Az Ariane-5 ES rakéta sikeres startja a nagy kapacitású európai automata teherűrhajók (ATV) első példányát juttatta Föld körüli pályára. A közel 20 tonnás Jules Verne fedélzetén a felszerelések mellett hajtóanyag, víz és oxigén tart a Nemzetközi Űrállomásra (ISS). A csatlakozást előkészítő manővereket a következő hetek során hajtják végre. A Jules Verne későbbi feladataihoz tartozik az űrállomás pályamagasságának megemelése is.
Az Ariane számára szokatlan volt a teher, s szokatlan a felemelkedés útvonala is. Ezért az Európai Űrügynökség két plusz követőállomást helyezett üzembe: egyet az Atlanti-óceán közepén úszó hajón, egyet nemrég a Portugáliához tartozó Azori-szigeteken. A Jules Verne 6:09-kor vált le a hordozórakétáról, amit az új-zélandi követőállomásról figyeltek.
Az ATV, az Európában eddig épített legösszetettebb űreszköz a fantáziaképen az ISS-hez közeledik. (Kép: ESA)
A Jules Verne jelenleg a Föld körül ugyanolyan hajlásszögű pályán kering, mint az ISS. A magassága 260 km, az űrállomásé 345 km. A próbamanőverek után az első dokkolási lehetőség április 3-án jön el, miután a most még el sem indult amerikai Endeavour űrrepülőgép elhagyja az ISS-t.
Európa a mostani starttal, valamint a Columbus kutatómodul közelmúltbeli felszerelésével az ISS-re igazán jelentős szereplővé vált az űrállomás programjában. Szakértők ettől azt is várják, hogy újabb lendületet kap az európai űrkutatás.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Eltűnt az első európai teherűrhajó
Orbitális csúcsforgalom
Verne Dél-Amerikába hajózik
Az európai teherűrhajó
Santa Maria - egy új követőállomás
ESA földi állomás Új-Zélandon
A Jules Verne startja (ESA)
A feltöltött állapotban 19,4 tonnás űreszköz persze nem veszett el, csak rákerült a rakéta orrkúpja. Legközelebb akkor láthatjuk a Jules Verne teherűrhajót, ha már közeledik az űrállomáshoz!
