Dragon CRS-3

Elindult a SpaceX újabb teherűrhajója a Nemzetközi Űrállomás (ISS) felé.

A startra a floridai Cape Canaveral 40-es számú indítóhelyéről került sor április 18-án, közép-európai idő szerint 21:25-kor. A kétfokozatú Falcon-9 hordozórakéta kb. 320 km magas pályára állította a Dragont, ahonnan a teherűrhajó vasárnapig megközelíti az ISS-t. Ott a kanadai gyártmányú robotkar segítségével befogják és a Harmony modul dokkolónyílásához mozgatják.

A Falcon-9 v1.1 hordozórakéta, még a SpaceX floridai hangárjában. (Kép: SpaceX)

A mostani repülés a Dragon típus harmadik szolgálatszerű útja a NASA megrendelésére. Az előző két küldetés 2012 októberében és 2013 márciusában indult. A NASA és az űreszközt készítő és indító SpaceX vállalat között összesen 12 teherszállító útra van érvényben megállapodás, amiért az űrügynökség 1,6 milliárd dollárt fizet.

A startot az utóbbi időben több probléma is késleltette, illetve veszélyeztette. Korábban a floridai indítóhely egyik radarállomása mondta fel a szolgálatot, amely a rakétákat az emelkedés fázisában követi. A javítás heteket vett igénybe, addig semmi sem startolhatott. Múlt pénteken aztán az űrállomás központi vázrendszerén a számos fontos alrendszer irányításában – köztük a robotkar mozgatásában is – szerepet játszó egyik számítógép hibásodott meg. Egy darabig úgy tűnt, hogy emiatt a Dragon startját is el kell napolni, de végül sikerült egy vészforgatókönyvvel előállni. Így működtetni tudják a befogás során a robotkart, és hiba esetére redundáns megoldás is rendelkezésre áll. A számítógép-javítást célzó űrsétát későbbre halasztották (a tervek szerint szerdán esedékes), az új ellátmány szállítása pedig zöld utat kapott.

(Kép: NASA TV)

A starttal – amit aztán a rakétán egy héliumszivárgás tovább hátráltatott 14-én – már csak azért sem szerettek volna várni, mert a további késés kedvezőtlenül alakítaná át a személyzetes és személyzet nélküli űrhajók érkezésének-távozásának feszített menetrendjét, valamint a kísérletek ütemezését. A Dragon teherűrhajó – amely a legutóbbi alkalom óta számos átalakításon, kapacitásbővítésen ment át – hermetizált rakterében összesen 1518 kg, külső rakterében 571 kg hasznos terhet szállít. Emellett 28 kg másodlagos terhet (a felbocsátás után önálló pályára kerülő kis műholdakat) is magával vitt. A legnagyobb tömeget tudományos kísérleti berendezések és eszközök teszik ki. Emellett a személyzet számára küldött ellátmányt, tartalék alkatrészeket vitt magával a Dragon. Jelenleg ez az egyetlen használatban levő teherűrhajó-típus, amellyel épségben vissza is tudnak juttatni kísérleti eredményeket és anyagokat a Földre. A visszaúton a Dragon rakománya várhatóan 1563 kg-ot tesz majd ki. A teherűrhajó májusig marad kikötve az ISS-hez.

A teherűrhajóval felszállított eszközök közül kiemelkedő az OPALS (Optical Payload for Lasercomm Science) kísérlet, amely egy kaliforniai földi állomáson keresztül zajló lézeres adatátvitel kipróbálására szolgál. Az európai Columbus laboratórium külső részére szerelik fel a nagyfelbontású földmegfigyelő HDEV (High-Definition Earth Viewing) kamerarendszert. A négy kamera valós idejű, az interneten követhető felvételsorozatokat közvetít majd a Földre azokról a területekről, amelyek felett az ISS éppen elrepül. A technológiai kísérlet során különböző típusú kamerák tűrőképességét tesztelik. A Dragon belsejéből az űrhajósok többek közt új űrsétaszkafandert, zöldségek termesztésére szolgáló eszközt, a Robonaut-2 humanoid robot számára készített lábakat is átrakodnak majd az ISS fedélzetére.

Kapcsolódó cikkek:
Űrlábak az űrrobotnak
Akár még három hét kényszerszünet Floridában
OPALS: lézeres űrtávközlési kísérlet
Kétszáz rádióamatőr műhold
Dragon CRS-2
CRS-2: Dragon az Űrállomásnál
GYORSHÍR: Visszatért a Dragon
Dragon CRS-1
Vér, vizelet, uborka
Sárkány a Csendes-óceánon
Dragon a kikötőben

Kapcsolódó linkek:
A Dragon CRS-3 jelű útjáról (Spaceflight Now)