Az űrben dolgozó űrhajósok testhőmérsékletét úgy kell mérni, hogy az minél kevésbé zavarja őket a munkában. A testhőmérséklet odafent jellemzően magasabb a megszokottnál.
Német kutatók évtizedek óta vizsgálják az emberi szervezet viselkedését extrém körülmények között, különös tekintettel a súlytalanságra. Egyik kutatási témájuk az emberi test hőmérsékletének változása az űrrepülés idején. A kérdés azért izgalmas, mert a Földön az emberi szervezet által termelt hő jelentős része a konvekciónak köszönhetően távozik, mert a bőrfelülettel érintkezve felmelegedő levegő felszáll. A súlytalanságban viszont nincs konvekció, ezért – beszámolóik szerint – az űrhajósoknak repülésük első napjaiban melegük van, a ventilátorok közelében próbálnak hűsölni.
A szervezetben lejátszódó folyamatok pontos megértéséhez hosszú időn keresztül minél pontosabban követni kell a testhőmérséklet alakulását. Ezt szolgálta az ISS-en a Thermolab kísérlet, végrehajtásához azonban előbb a mérési módszert kellett egyértelművé tenni, és megfelelő mérőeszközt kellett fejleszteni. A test különböző pontjaiban eltérő a hőmérséklet, a kutatók a szívhez legközelebb, a mellkason mért értéket fogadják el. Emellett a hőmérséklet napszakos ingadozást is mutat. A mérőeszközök között a nyelv alá vagy a fülbe helyezhető hőmérőket is találunk, bár az orvosok a végbélben végzett mérést tekintik a legpontosabbnak. Ugyanakkor az űrhajósok számára olyan eszközt kellett kifejleszteni, amellyel a mérés nem zökkenti ki a munkájából az űrhajóst.
Alexander Gerst német ESA-űrhajós, homlokán a Thermolab érzékelőjével. A készülékkel végzett testhőmérséklet-mérés szabadon hagyja az űrhajós mindkét kezét, így a mérés nem akadályozza a munkában. (Kép: ESA / NASA)
Ezért a német kutatók olyan, a tűzoltóknál már kipróbált eszközt fejlesztettek, amelyik a homlokon kisugárzott hőt méri. Ebből nagyon pontosan kiszámítható a testhőmérséklet. A szenzorokat 11 űrhajóson próbálták ki, akik két időszakban, az űrben eltöltött három hónap után, illetve közvetlenül visszatérésük előtt végezték a méréseket. Az eszköz olyan jól bevált, hogy a Földön nemcsak tűzoltóknál, hanem más extrém körülmények között, például az Antarktiszon vagy a Mars 500 kísérletben is kipróbálták. Széles körben alkalmazzák kórházakban, műtétek közben is.
A Thermolab kísérlet céljára kifejlesztett elektronikus űr-lázmérő. Az egyik érzékelőt a mellre, a másikat a homlokra erősítve a készülék folyamatosan kiszámítja a testhőmérsékletet. (Kép: Charite / ZWMB)
Az űrállomáson elvégzett kísérletsorozat eredménye szerint az űrhajósok testhőmérséklete az űrrepülés első két hónapjában körülbelül 1 °C-kal megemelkedik, majd ezen a szinten marad, és csak a Földre visszatérés után áll vissza a normális szintre. Más kísérletek adataival összehasonlítva kiderült, hogy a hőmérséklet menete korrelációt mutat az Interleukin–1 nevű hormon mennyiségével. Ez a hormon felelős a láz kialakulásáért betegség esetén. Minthogy a testhőmérséklet 1 °C-kal történő megnöveléséhez 20%-kal több, a táplálékból nyert energiára van szüksége a szervezetnek, az eredményt figyelembe kell venni a hosszú időtartamú küldetések tervezése során az élelem mennyiségének megállapításakor. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Szojuz TMA-13M
Bemutatták az új európai űrhajósokat
Lenyelhető hőmérő
Lázmérés az űrállomáson és alkalmazása a Földön (ESA)
Precíz műholdas helymeghatározó mérések szerint a földrengés után lökéshullámok érték el a felsőlégkört is.
