Megjáratott SLS

A NASA első SLS (Space Launch System) nehézrakétáját március 17-én először szállították ki a startállásba – egyelőre még csak tesztelési célból.

A rakéta várhatóan a nyáron indítja az Artemis-program első küldetését, amelynek során az Orion űrhajó kétszer megkerüli a Holdat, majd visszatér – egyelőre még űrhajósok nélkül. A mozgatható indítóállványt, rajta a függőleges helyzetbe állított rakétával a Kennedy Űrközpont nevezetes „traktora” (lánctalpas szállítójárműve, crawler-transporter) juttatta a szerelőcsarnokból (Vehicle Assembly Building, VAB) a 39B jelű indítóhelyre. A 6,8 km hosszú utat közel 11 óra alatt tette meg, beleszámítva a kezdeti ünneplést és a fotózást, amit indokolt a fejlesztés időszakában hosszú éveket késett hordozórakéta első „nyilvános megjelenése”.

Egy nappal a VAB elhagyása előtt. (Kép: ESA / A. Conigli)

Cikkünkhöz illusztrációként az Európai Űrügynökség (ESA) fotóalbumából választottunk néhány képet. Az ESA-nak is van köze az Artemis-1 repüléshez, hiszen az Orion űrhajó kiszolgálóegységét (European Service Module, ESM) az európaiak szállították, a Hold körüli pályára álló űrhajó fedélzetén pedig számos kísérletet végeznek majd európai – sőt magyar – részvétellel.

Emlékezetes pillanat: március 17-én először jelent meg a szabad ég alatt, a meghívott ünneplő közönség szeme láttára az összeszerelt SLS–Orion rendszer a NASA floridai Kennedy Űrközpontjában. Jobbra a majdani célpont, a Hold is a fényképre került. (Kép: ESA / A. Conigli)

(Kép: ESA / A. Conigli)

Az ünneplés elültével kezdődhet a munka. A most induló tesztek során összekötik a rakéta és a startállás rendszereit, kipróbálják a berendezéseket és a szoftvereket. A műveletek csúcspontja az lesz, amikor a tartályokat feltöltik folyékony hidrogénnel és oxigénnel, és a visszaszámlálással elmennek egészen a startot megelőző 10 másodpercig – vagyis épp hogy csak el nem indítják a rakétát. Maga a feltöltés, ami egykor az űrrepülőgépek indítása előtt két és fél órát vett igénybe, az SLS-nél 8 órán át tart. A főpróba tervezett napja április 3.

A tényleges startig még többet kell várni, a mostani állás szerint legalább júniusig. A tervek szerint április közepén az SLS még visszagurul a szerelőcsarnokba. Ott lehetőség lesz elvégezni az utolsó simításokat, a még szükséges – remélhetőleg csupán kisebb – javításokat.

Az SLS magasabb, mint a New York-i szabadságszobor. Ezen a rajzon, ahol a méreteket lábban (feet; 1 láb kb. 30 cm) adták meg, az arányok érzékeltetésére balra lent embereket is feltüntettek. (Kép: NASA / William Neff / The Washington Post)

Az SLS holdrakéta több mint egy évtizedes fejlesztését politikai változások, műszaki problémák és költségtúllépések késleltették, de most már lassan valóban készen áll a bemutatkozó startjára. A technológiai megoldások és magas költségek azonban továbbra is viták tárgyává teszik az óriásrakétát. Nem sokkal a kiszállítását megelőzően például a NASA főfelügyelője, Paul Martin egy kongresszusi bizottság előtt arról beszélt, hogy hivatalának számításai szerint az SLS egy-egy indítására jutó költség eleinte nem kevesebb mint 4,1 milliárd dollár, ami hosszú távon nem fenntartható. (Ez az SLS és Orion gyártási költségeit és a földi kiszolgálást tartalmazza, de nem értendők bele a fejlesztés korábbi költségei!) Abban a korban, amikor a SpaceX és más társaságok több alkalommal is újra hasznosítható rakétákat fejlesztenek, egy ilyen drága egyszer használatos rakéta alkalmazása veszélybe sodorhatja a NASA céljait a Hold, és idővel a Mars emberes kutatására.

Martin szerint a NASA az Artemis-programra 53 milliárd dollárt költ 2021 és 2025 között. Az első holdraszállás reális időpontja szerinte legkorábban 2026 lesz. Az Apollo-program 1972-es befejezése óta nem tette ember a lábát a Hold felszínére. A NASA főfelügyelőjének kijelentéseire reagálva az űrügynökség és a fejlesztést irányító Boeing cég kifejtette, hogy a becsült költségek túlzóak, és idővel csökkenni fognak, ahogy az SLS rendszerbe áll. Az inflációt is figyelembe véve, az SLS–Orion rendszer negyedakkora költségből készült, mint annak idején a Saturn-5 rakéta és az Apollo űrhajó. A NASA Artemis-illetékesei szerint a 2025-ös dátumot sem kell még temetni, ami az új holdraszállást időpontját illeti.

Kapcsolódó cikkek:
A „traktor”
Európaiak az Orionban
Új holdraszállás: 2026 előtt nem lesz?
Holdraszállás legkorábban 2025-ben
SLS: sikeres hajtóműteszt
SLS: megszakított hajtóműteszt
Artemis: kellene a pénz
SLS: az egekben
Óriásrakéta munkát keres
Hold-hírek
Orion, SLS nélkül?
SLS: 2020-ra csúszik
SLS: mégsem emberekkel próbálják ki
SLS: 2019-re csúszik
Narancssárga lesz az SLS
Indítóállvány az SLS-nek II.
Indítóállvány az SLS-nek
SLS: Formálódik az elképzelés
A szenátus rakétája (1. rész)
A szenátus rakétája (2. rész)
A szenátus rakétája (3. rész)

Kapcsolódó linkek:
Az SLS kiszállítása a startállásba (Space News)
Költséges és megkésett: az SLS először a starthelyén (The Washington Post)