Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Havi sorozatunkban az ESA és az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Kétrészes sorozatunkban az ESA, illetve az európai országok űrtevékenységével kapcsolatos olyan információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Elmarad az európai nehézrakéta következő, májusra tervezett indítása. Az egyik hasznos terhét, egy indiai távközlési műholdat ugyanis visszarendelték ellenőrzésre.
A készülő német távközlési hold lehet az egyik utolsó hasznos terhe a megbízható (de drága) európai nehézrakétának, mielőtt a 2020-as évek elején átveszi szerepét az Ariane-6.
November végén az ESA miniszteri tanácsa döntést hozott az Ariane-5 ME megépítéséről. Ez a rakéta a jelenleg is használt Ariane-5 hordozórakéta továbbfejlesztése lesz, egy új felső fokozattal.
Megvan a James Webb-űrtávcső kijelölt startdátuma. Minden idők legnagyobb és legdrágább űrcsillagászati eszköze egy Ariane-5 rakétával indul Francia Guyanából.
A hét elején Olaszországban, Nápolyban zajlott az Európai Űrügynökség (ESA) tagállamainak miniszteri értekezlete, a szervezet legfőbb döntéshozó fóruma.
Európa megbízható nehézrakétája két távközlési műholdat állított pályára. Új rekord is született: a mostani volt eddig a legnagyobb tömeg, ami Ariane-5-tel indult.