A NASA Swift mesterséges holdjával ugyanabban a galaxisban gyors egymásutánban két szupernóvát is felfedeztek.
Az MCG +05-43-16 jelű, 380 millió fényévnyire levő galaxisban korábban még nem jegyeztek fel szupernóva-robbanást. Most viszont kettőt is: az SN 2007ck egy II. típusú, az SN 2007co egy Ia típusú szupernóva. Az előbbi akkor következik be, amikor egy nagytömegű csillag kifogy az üzemanyagából, s gravitációsan összeomlik. A keletkező lökéshullám szétveti a csillagot, ami rövid időre fényes tűzijátékkal jelzi a csillag végét. Az SN 2007ck-t először május 19-én figyelték meg.
A június 4-én megpillantott SN 2007co egy Ia típusú esemény. Ennek során egy kettős rendszerben keringő fehér törpe – egy már kihunyt csillag – annyi anyagot gyűjt be kísérőjéről, hogy végül hirtelen újra beindul rajta a termonukleáris reakció.
A Swift ultraibolya/optikai teleszkópjának három színben, június 9-én és 12-én készített felvételeiből összeállított kép. A Swift eredeti fő célja egy másik jelenség, a gamma-kitörések vizsgálata. (Kép: Stefan Immler NASA/GSFC, Swift Science Team)
A galaxisokban jellemzően 25-100 évente robban egy-egy szupernóva. A mostani kettőnek a felfedezése közt viszont mindössze 16 nap telt el. (A robbanások időpontja természetesen nem feltétlenül esik pontosan egybe a felfedezésükével.)
Bármennyire is különlegesnek tűnik ez az eset, mégsem igazán az, legfeljebb a mi kitüntetett „nézőpontunkból”. Magában a távoli galaxisban a két csillag egymástól akár több tízezer fényévre lehet egymástól. Mivel a fény véges sebességgel terjed, az ottani galaxisban – vagy máshol, más látóirányokban levő távoli galaxisokban – ülő megfigyelő(k) számára hosszú évezredek is eltelhetnek a két fényes égi jelenség észlelése között.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kozmikus szőrmók fülbevalóval
Úton a gammakitörés-vadász
Beszámoló a két új szupernóváról (SpaceflightNow)
A földi élet számára alapvető kémiai elem, a szén eredetének megismeréséhez a Spitzer-űrtávcső új eredményei is hozzájárulnak.
