Augusztus közepén különleges teher indult útjára a sztratoszférába.
Az UPRA ballonos csapata megmutatta, hogy a komoly szakmai munka is párosulhat egy kis játékossággal. Az egyik nagy kereskedelmi rádió kérésére a csapat egy lángost küldött a közeli űrbe, élő adásban. Ne gondoljuk azonban, hogy egy ilyen hasznos terhet félvállról lehet venni! A lángosra ható erők (melyek a ballon kidurranásakor akár 300 km/h-s sebességet is okozhatnak) nem csak a lángosban tehetnek komoly károkat, hanem az ejtőernyőben, a kommunikációs alrendszerben és akár a teljes kapcsolat megszakadását is okozhatják.
Sajtos-tejfölös lángos 30 kilométer magasan
Épp ezért az UPRA csapata a legnagyobb körültekintéssel és precizitással tervezte meg a küldetést. A fő kihívás a sajtos tejfölös lángos egyben tartása volt. A mérnökök aggódtak, hogy az utazás valamely pontján, de legvalószínűbb, hogy a ballon kidurranásakor a tejfölös-sajtos feltét egyszerűen önálló életre kelve szétkenődik az ejtőernyőn, a kamerákon és a követést biztosító vezérlő egységeken. A hasznos teher nem várt szétesését az űriparban használt módszerekhez hasonlóan oldották meg, ragasztással és bevonatolással. Ahhoz, hogy a tejföl jobban tapadjon a lángos felületére és kevésbé legyen folyós, ragasztóanyagot kevertek a hozzá. A sajtos-tejfölös lángos teljes összeállítása után a hasznos teher felülete több rétegben lakkréteggel lett konzerválva, a még nagyobb szilárdság érdekében.
Repülés a lángos szemszögéből. (Forrás: UPRA / YouTube)
A repülő rendszerbe történő integrálást azonban rengeteg teszt előzte meg. A legfontosabb ezek közül egy termikus teszt volt, mely során a lángost és a kamerákat –50 °C-os hőmérsékletre hűtötték. A teszt végrehajtásában egy magyar űripari cég segített, ahol biztosították a speciális hűtőkamrát, amellyel a sztratoszférában fellelhető körülményeket lehetett szimulálni. A sikeres teszteket követően elkészült a hasznos teher repülő verziója, melyet előre elkészített rögzítési pontokkal erősítettek a kamera gondolához. Ekkorra a platform részegységei – repülés vezérlő, tartalék GPS, kamera gondola, másodlagos payload, ejtőernyő – már mind ellenőrizve és előkészítve várták a repülést. A lángos felületkezelése és tartósítása azért is volt még szükséges, mivel a gondola-láncot tervezetten legalább egy nappal a repülés előtt összeállítják. Ennyi idő alatt a hagyományos strandlángos elveszíti megszokott kinézetét.
A hasznos teher termikus tesztje
Ugyan a küldetés főszereplője a nemzeti strandételünk volt, a csapatnak azonban sikerült egy másodlagos kísérletet is a fedélzetre helyeznie, mely egyértelműen a komolyabb, klasszikus hasznos teher vonalat képviseli. Az UPRA csapat az elmúlt évben egy távérzékelő kamera kifejlesztésén dolgozott, mellyel a ballonok bevethetőségét kutatják földmegfigyelési felhasználásokban. Az UPRACAM egy kis méretű multispektrális kamera, mely látható és közeli infravörös tartományban készít fotókat. Ezeket repülés után képfeldolgozási eljárásokkal különböző kompozit képekké lehet összeállítani. A közeli infra érzékelésre azért esett a választás, mivel ezzel az eljárással a növényzetet és a nyílt vízfelszíneket lehet megfigyelni, segítve a mezőgazdasági tervezést, viharkárok felmérését vagy akár belvíz- és árvízvédelmi adatgyűjtések támogatását. Az UPRACAM immár negyedszer repült és a teszt célja a nagylátószögű fényképezés volt, amihez korábban speciális lencséket és szűrőket illesztettek a mérnökök rendszerbe. A kamera érdekessége még, hogy teljes egészében az UPRA csapat által fejlesztett és épített eszköz.
NRG kompozit az UPRACAM képeiből
NDVI színes kompozit az UPRACAM képeiből
A ballon indítása különleges helyről, a lángost megrendelő rádió stúdiójának tetőteraszáról történt. A helyszín és a ballon előkészítése során az UPRA csapat képviselője (Bodó Zsófia) többször is élőben jelentkezett be a műsorba, hogy információkat adjon az indítás előkészületeiről és a repülés közben várható eseményekről. A ballon, gázmennyiség és gondola-lánc tömegével a csapat pontosan beállította a tervezett emelkedési paramétereket, sikeresen beüzemelte a kitelepült földi vevőállomást és elindította a repülő rendszert. A precíz tervezésnek és összeszokott felbocsátó csapatnak köszönhetően augusztus 8-án 8 óra 26 perckor elindult az első lángos a világűr határára.
Indítás előtti utolsó ellenőrzések. (Képek: UPRA)
A közel két órás repülés során a lángos útját folyamatosan rögzítették egy kamera segítségével. A terveknek megfelelően, Pásztó környékén sértetlenül landolt. A ballon az út legmagasabb pontján, 31 413 méter magasan kidurrant, majd a gondola-lánc ejtőernyővel ereszkedett vissza biztonságos sebességgel. A kereső csapat nem sokkal a földet érés után már a helyszínen volt és hiánytalanul begyűjtötte a visszatérő eszközöket.
Az UPRACAM infra csatornájának képeiből összeállított videó. (Forrás: UPRA / YouTube)
A lángos repülése hatalmas sikert aratott a nagyközönség körében, míg a másodlagos távérzékelő küldetés lélegzetelállító felvételeket gyűjtött a földfelszínről. Ez a ballonos küldetés is megmutatta, hogy egy megfelelő hozzáállású csapattal egy kis játékosságnak is van helye a komoly küldetések mellett.
Góczán Bence Kapcsolódó cikkek:
Űrtáborból a sztratoszféráig
Magyar siker a nemzetközi ballonos megmérettetésen
Idén 25. alkalommal, július 7–13. között Sátoraljaújhelyen rendezték meg a Magyar Asztronautikai Társaság Űrtáborát, melyen 13–18 éves fiatalok kerülhettek közelebb az űrkutatáshoz.
