Fiatalok az űrrepülés közelében

Arthur C. Clarke javaslatától egy nemzetközi űrtáborig, amelyben 1992 óta vesznek részt magyarok. Olvasóink ötleteire is számítanak az idei delegáltak.

Az Amerikai Egyesült Államokban az űrtábor gondolata először az 1980-as években merült fel, a híres tudós és író, Arthur C. Clarke javaslatára. A cél az volt, hogy lehetőséget biztosítsanak a fiataloknak arra, hogy megismerkedjenek az űrkutatás rendkívül színes és szerteágazó tudományával. Azért, hogy a programokat élethűvé tegyék, az űrtáborokban szimulátorokat állítottak fel, ahol a résztvevők az igazihoz rendkívül hasonló missziókat "játszhatnak el". Így nemcsak az űrhajósok addig kevéssé ismert munkájába, de az ezzel járó felelősségbe, a csapatmunka elengedhetetlenségébe nyílik belátása a fiataloknak. Mindezen elfoglaltságokban természetesen felnőttek is részt vehetnek, bár főleg a 18 év alatti korosztályt célozták meg.

Az űrtábor története

Az Egyesült Államokban három nagy űrtábor működik: Kaliforniában, Floridában és Alabamában. Mindezek közül az utolsó, a Huntsville kis városában megépült létesítmény a legjobban felszerelt. Történelmi okok miatt telepítették oda, ezen a környéken történtek ugyanis a NASA első rakétakísérletei, illetve a német "Rocket Team" is ott dolgozta ki azokat a terveket, amelyek alapján 1969-re ember lépett a Holdra. Ezeket a német tudósokat a náci Németországból "menekítették" az Egyesült Államokba a második világháborút követő nemzetközi bíróság színe elől. Állampolgárságot és szabad munkavállalást biztosítottak számukra, cserébe pedig szakértelmüket kérték az űrjárművek fejlesztéséhez, megtervezéséhez.

Az 50-es években egy várossá vonták össze az alabamai Huntsville-t és Redstone-t. Az újdonsült város sokáig "Rocketville"- ként élt a köztudatban az ott folyó és kezdetben szigorúan titkos kísérletek miatt. Később itt alakult meg a NASA Marshall Űrközpontja (Marshall Space Flight Center), melynek elsődleges feladata a Saturn rakétacsalád kifejlesztése, illetve legyártása volt. Az elnöki megbízatás értelmében nem sok vesztegetni való idejük volt: kevesebb, mint 10 év alatt készen kellett lenniük az emberiség legnagyobb technikai vívmányával - az eszközzel, ami az embert a Holdra repíti. A kezdeti sikertelenségek és a tragikus fordulat után, amelyet az 1965-ös Apollo-1 katasztrófa jelentett, végül sikerült megfelelniük az Egyesült Államok, sőt, az akkori egész "kétpólusú" világ elvárásainak.

Egyértelműnek tűnt, hogy Amerika első űrtáborát is Huntsville-ben rendezik be. A létesítmény két fő részből áll: egy, mindenki által látogatható kiállításból, és egy kiképző központból, amelybe csak a táborozók léphetnek be. Az űrtáborban egész évben zajlanak az egyhetes kurzusok, külön általános és külön középiskolás diákok számára. De a felnőttek is találhatnak maguknak pár napos programot, és akár egy-egy család együtt is eltölthet itt egy izgalmas hétvégét. De minden év nyarán egy hétre igazán nemzetközivé válik ez a tábor. (Annyira, hogy az amerikai szervezők a Nemzetközi Űrtábor nevet le is védették.)

Magyarok az űrtáborban

Magyarország először 1992-ben kapott lehetőséget arra, hogy egy-egy középiskolás lányt és fiút, valamint egy kísérőt delegáljon a NASA Huntsville-ben lévő Nemzetközi Űrtáborába. A delegálást a Magyar Asztronautikai Társaság (MANT) végzi, minden évben az általa meghirdetett esszépályázaton legjobb helyezést elért középiskolás lány és fiú utazhat ki Amerikába.

Az öt legutóbbi esszépályázat díjazottai:

2008
I. Magyari Dóra, A végtelenbe, és tovább!, Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Budapest
II.Hujber Áron, A nagy űr, Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros
Kísérő: Bacsárdi László

2007
I. Farkas Flóra, Műholdak és globális klímaváltozás, Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest
II. Lájer Márton, 2007-2057 Az űrkutatás második 50 éve, Szent László ÁMK, Baja
Kísérő: Solymosi János

2006
Orgel Csilla, Titáni titkok, Munkácsy M. Gimn. és SZKI, Kaposvár
Megyesi Dániel, Az emberiség első csillagközi utazása, K-EMÖ Eötvös József Gimn., Tata
Kísérő: Horváth Márk

2005
Dúcz Erzsébet, Kő a kézben, Szentendrei Református Gimnázium, Szentendre
Magyari Gábor, Holdbázis a Föld árnyékában, Puskás Tivadar Távközlési Technikum, Budapest
Kísérő: Szabady Zsolt

2004
Buza Ágnes Kinga, Kronosz és gyermekei, Széchenyi István Gimnázium, Dunaújváros
Fórika Előd, Küldetés a Béke bolygóhoz, Alternatív Közgazdasági Gimnázium, Budapest
Kísérő: Sik András

Nemzeti előadás nemzetközi módon

A tábor nemzetközisége azonban több feladatot is ró az odalátogató emberekre. A két diáknak és kísérőjüknek többek közt egy rövid, két perces kis előadással kell bemutatniuk hazájukat – ehhez ruhákat igen, más segédeszközt (hangszer, projektor, stb.) nem használhatnak. Kíváncsian várjuk olvasóink ötleteit a palyazat@urvilag.hu e-mail címre – a legjobb ötlet tulajdonosának (függetlenül az ötlet megvalósíthatóságától) egy speciális tábori (postai) képeslapot ígértek a fiatalok.

Apagyi Katinka 2000-ben kelt írása alapján: Bacsárdi László