Az űrrepülőgép november első napjára tervezett indítása előtt még közel két hónapig tartó szerelési munkáknak néz elébe. Közben folyik a vita az amerikai űrhajózás jövőjéről, a NASA költségvetéséről.
Mint arról tegnap beszámoltunk, a NASA tervek szerint november 1-jén utolsó útjára induló űrrepülőgépe, a Discovery szeptember 9-én kigördült abból a hangárból, ahol az előzetes felkészítését végezték. Átszállították abba az összeszerelő csarnokba, ahol azokat a végső műveleteket végzik, melyek során a felbocsátásra kerülő végső konfiguráció összeáll. Egy hétköznapi műszaki hibának köszönhetően az átszállítás egy nappal később történt meg, mint ahogyan azt eredetileg tervezték. Csőtörés történt ugyanis a Kennedy Űrközpontban, ami miatt egy rövid ideig a komplexum részben vízellátás nélkül maradt.
(Kép: Stephen Clark / Spaceflight Now)
Egy speciálisan elkészített film alig 4 percbe sűrítve foglalja össze azt a kb. hat hetes szerelési folyamatot, ami most még a Discovery előtt áll, egészen a startig. A felvételek az űrrepülőgép előző, áprilisi STS-131-es küldetése előtt készültek.
(A filmhez felhasznált képek: Scott Andrews / Stan Jirman / Philip Scott Andrews)
Az űrrepülőgépek végső nyugdíjazásáról a döntéshozók között egyébként még jelenleg is folynak az egyeztetések. A NASA jövő évi költségvetési tervezetét, ill. a következő évek amerikai űrkutatásának konkrét céljait meghatározó tárgyalások folyamata az utolsó fázisába lépett. Tekintettel arra, hogy az amerikai költségvetési év október 1-jén kezdődik, már nem sok idő maradt a további egyeztetésekre. A határidő szorításában kérdéses, hogy végül pontosan milyen konszenzusra jutnak majd az Obama-tervezetet illetően az amerikai törvényhozás űrkutatásért felelős bizottságai ill. a NASA vezetői.
Az Obama elnök által februárban nyilvánosságra hozott, majd április 15-én részben módosított tervezethez képest az illetékes bizottságok két eltérő költségvetési tervet hoztak nyilvánosságra. A politika által kialakított, a különböző szakmai csoportok ill. elismert tudósok véleményére is alapozó tervezetek eltérő mértékben támogatják a kereskedelmi űrhajózás kialakítását, nem azonosan súlyozzák a különböző tudományterületek finanszírozását. De abban nagyjából azonos elképzeléseket fogalmaznak meg, hogy alapvető jelentőségű kell legyen a költségcsökkentésre is alkalmas új technológiák keresése a következő évek űrhajózásában és űrkutatásában.
Ezen kívül azonos véleményt formáltak azt illetően, hogy az emberes űrkutatás terén a Holdnál távolabbi célpontokat is szükséges kijelölni. Egyetértenek abban, hogy a határidők szűkítése is elkerülhetetlen ahhoz, hogy biztosítható legyen a tudósok és mérnökök jelenleg már rendelkezésre álló tudásbázisának kihasználása, valamint fenntartható legyen az általános érdeklődés. A vélemények a Nemzetközi Űrállomás (ISS) jövőjét illetően teljes mértékben azonosak: az ISS élettartamának 2020-ig történő meghosszabbítását egységesen támogatják. Ebben a kérdésben egyébként az űrállomást építő és üzemeltető többi tulajdonos, Oroszország, Európa, Japán és Kanada is egyetért.
A viták központi részét az új amerikai űrhajó, az Orion építésének elhúzódása, az új, Föld körüli pályát, ill. az esetleges távolabbi célpontokat is elérni képes kis- és nagyrakéták fejlesztési nehézségei, valamint a fejlesztések alulfinanszírozottságának kérdése képezi. Ezen kívül a tárgyalások fontos témája az is, hogy az űrrepülőgépek tervezett jövő évi nyugdíjazása miatt az Egyesült Államok az űrhajózás történetében először kerülne abba a helyzetbe, hogy – nem számítva a Columbia visszatérés közbeni felrobbanását követően előállt kényszerpihenőt – akár több évre saját alternatíva nélkül, deklaráltan más országra/országokra lenne utalva abban, hogy űrhajósait Föld körüli pályára, a Nemzetközi Űrállomásra juttassa. Ez egyben biztonságpolitikai kérdéseket is felvet.
Kapcsolódó cikkek:
STS-133: Megérkezett a Discovery...
NASA költségvetési javaslat: újabb lépés előre
...a floridai Kennedy Űrközpont járműszerelő csarnokába. 
