Miután Jeffrey Williams, az ISS űrhajósa 300 képet készített a Discovery űrrepülőgépről, tegnap délután, magyar idő szerint 16:52-kor a Nemeztközi Űrállomás összekapcsolódott a Discoveryvel. Ennek kapcsán a jövő űrrepülőgépes küldetéseit is áttekintjük.
Végre dokkolt a Discovery! Meglehetősen régóta vártuk ezt. A küldetés az űrrepülőgép legutóbbi, már a Columbia-katasztrófa utáni, STS-114 jelű küldetéséhez volt eddig hasonlatos: megközelítette a Nemzetközi Űrállomást, majd úgy fordult, hogy az űrhajósok a hővédőpajzsot fotózhassák. Jeffrey Williams kilenc perc alatt vagy 300 képet készített. Azonban a legutóbbi küldetéssel ellentétben a szakemberek most nem látják sérülés nyomát. Minderről részletesebben az Origo számol be (a cikk a lenti linken át elérhető).
Az összekapcsolódás kapcsán tekintsük át, vajon milyen küldetések várhatók az űrrepülőgépektől ezután? Augusztusban várható a 116. amerikai űrrepülőgépes küldetés, vagyis az STS-115 program, melyet az Atlantisszal hajtanának végre. A parancsnok Brent Jett, a pilóta Chris Ferguson lesz. Az űrrepülőgéppel utazik még Joe Tanner, Dan Burbank, Steve MacLean és Heidemarie Stefanyshyn-Piper is. Egy szerkezeti elemet és a négy nagy napelemszárny közül a másodikat szállítják majd fel az űrállomásra. Ezért az ISS arculata már augusztusra-szeptemberre megváltozhat.
Még nem tudni, melyik űrrepülőgép viszi fel a 117. űrrepülőgépes küldetést, az STS-116-ot. A legénység kijelölt tagjai: Mark Polansky parancsnok, William Oefelein pilóta, valamint Robert Curbeam, Joan Higginbotham, Nicholas Patrick és Christer Fuglesang. Utóbbi az ESA svéd űrhajósa. A P5-ös szerkezeti elemet vinnék fel, de az űrrepülőgép rakterében lenne a Spacehab űrállomás(modul) is.
Az STS-117 küldetésről egyelőre még kevesebb biztosat tudni. Űrhajósai: Frederick W. Sturckow parancsnok, Lee J. Archambault pilóta, valamint James F. Reilly II, Steven R. Swanson, Patrick J. Forrester és John D. Olivas. Fő feladatuk a harmadik nagy napelemszárny feljuttatása lesz.
Az STS-118 űrhajósai néhány szerkezeti elemet és egy külső platformot juttatnak az űrállomásra. Küldetése után indul az első európai (teher)űrhajó, a Jules Verne (Automated Transfer Vehicle - ATV) első példánya az ISS-re. (Az első ATV indítását jövőre tervezi az ESA.) Azt az STS-120 a Node-2 modult állítja majd pályára (a Node-1 később a Unity nevet kapta, s a Zarja modulhoz kapcsolva jelenleg is a Nemzetközi Űrállomás egyik, modulokat összekapcsoló modulja).
Az európai Columbus modult csak ezt követően indítanák, így a tényleges európai munkára 2009-ig várni kell. Azután a japán Kibo modul áll pályára, majd az STS-119 keretében (a Columbia utolsó és a Discovery legutóbbi küldetése miatti átszervezések miatt került ennyire hátra az STS-119) a negyedik napelemet is feljuttatják.
Reméljük, az űrrepülőgép most már valóban elég biztonságos ahhoz, hogy feladatát sikerrel, további csúszások nélkül teljesíthesse. A későbbi, ISS-t látogató küldetéseken kívül szólni kell még a tervezett, de még nem biztosra vehető Hubble Űrteleszkópot megjavító utolsó küldetésről is.
A tervek szerint 2010 végéig kivonják az amerikai űrrepülőgép-flotta megmaradt három képviselőjét, az Atlantist, a Discoveryt és az Endeavourt a forgalomból. A '10-es évek közepén pedig az amerikai űrhajósok már az új CEV űrhajóval indulhatnak a világűrbe és az űrállomásra, hoyg 2018-ban aztán visszatérhessenek a Holdra. Kapcsolódó linkek:
A Discovery dokkolása - az Origón
Az amerikai Függetlenség Napján (az időjárás okozta pár napos halasztás után) végre sikeresen pályára állt a Discovery amerikai űrrepülőgép, fedélzetén többek között Thomas Reiter német űrhajóssal, tiszteletbeli magyar űrkutatóval.
