Havi sorozatunkban az ázsiai és csendes-óceáni térség országainak űrtevékenységével kapcsolatos információkat találnak, melyek önálló cikkekhez túl rövidek, ám talán mégsem érdektelenek.
Űrpolitika
Március 8-án Bahrein, 28-án pedig Szingapúr csatlakozott az Artemis-egyezményhez. Bahrein a második csatlakozó arab, míg Szingapúr a harmadik csatlakozó ázsiai ország. A két országgal immár 19 nemzet írta alá az Artemis Accordot. A dokumentumot az arab ország nevében Salman bin Hamad koronaherceg, míg az ázsiai ország nevében Gan Kim Jon kereskedelmi és ipari miniszter látta el kézjegyével. Az aláírások alkalmából tartott sajtótájékoztatókon röviden bemutatták mindkét ország legfontosabb eredményeit és terveit az űrtevékenységben.
Bahrein és az Emírségek közösen indították decemberben a Light-1 nevű CubeSatot, amely a Föld zivatarcelláinak gamma-felvillanásait monitorozza. Bahrein további nanoműholdak fejlesztését és indítását tervezi. Szingapúr egy fiatal űrkutató nemzet, de már így is 50 kisebb-nagyobb vállalkozást és intézményt tart számon űrszektorában, mely közel 1000 főnek ad munkát. Az ország februárban jelentett be egy 150 millió szingapúri dolláros (110 amerikai dolláros) űrkutatási és űripari fejlesztési tervet.
Rakéták
Március 2-án jelentette be a dél-koreai KARI (Korean Aerospace Research Institute), hogy az általuk tervezett, a Korea Aerospace Industry által épített, és a Hanwha Aerospace hajtóművével ellátott KSLV-II „Nuri” rakéta második repülésére idén június 15–23. között kerülhet sor. Mint emlékezetes, a rakéta első (2021. október 21-i) repülése csak részsiker volt, hisz – bár az 1. és 2. fokozatok rendben működtek – a 3. fokozat idő előtti leállása miatt a műholdmakett nem érte el a tervezett pályát. A hiba okát azóta feltárták, és kijavítása folyik. A problémát az okozta, hogy a 3. fokozat oxidáló anyagot tartalmazó tartályában elhelyezett héliumtartály tartószerkezete elengedett.
Március 30-án Dél-Korea egy sikeres kísérletet hajtott végre egy szilárd hajtóanyagú rakétával. A hordozóeszközt a Szöultól 150 kilométerre található Taenből indították, egy héttel azután, hogy Észak-Korea interkontinentális ballisztikus rakétát indított Japán irányába. Az eseményen megjelent Vuk Szo dél-koreai védelmi miniszter, és több magas rangú katonai tisztségviselő. Az ország Védelmi Minisztériuma szerint „a teszt fontos mérföldkő Dél-Korea független, űrből végzett (műholdas) felderítő és megfigyelő kapacitásának kiépítésében.” A tárca közleménye hangsúlyozta, hogy „a világűrt a nemzetbiztonságot jelentősen befolyásoló, központi területnek tekinti”. Bár a hír több helyen űrrakétát és műholdas felderítési kapacitást említ, arról semmiféle közlés nem szólt, hogy a rakéta végfokozata, vagy egy műhold, netán tömegmakett pályára állt volna. Elképzelhető tehát, hogy vagy egy új (kifejezetten a hadsereg számára fejlesztett) kozmikus rakéta első fokozatát próbálták ki, vagy tulajdonképpen egy katonai ballisztikusrakéta-kísérletről van szó. Ez utóbbi mellett nem csak az szólna, hogy az ország fejleszt űrkutatási rakétát (KSLV-II „Nuri”), hanem az is, hogy egy évvel korábban Szöul és Washington megállapodott arról, hogy – válaszul Észak-Korea újabb és újabb ballisztikusrakéta-kísérleteire – feloldják a korlátozást, amely tiltotta, hogy Dél-Korea 800 km-nél nagyobb hatótávolságú ballisztikus rakétákat fejlesszen vagy birtokoljon. Ezen a videón egyébként jól látszik, hogy a startra egy tengeri platformról került sor, és az emelkedés egy adott pontján leválik az orrburkolat, illetve egy közgyűrű.
Föld körül, Hold körül
(Fantáziakép: Thales)
Az indonéz Pasifik Satelit Nusantara (PSN) március 23-án jelentette be, hogy egy különösen nagy átviteli képességű (high-throughput) távközlési műholdat rendelt a Boeing cégtől. Az űreszközt legkorábban 2023-ban indíthatja egy SpaceX Falcon-9 rakéta. A Nusantara Lima Satellite adatátviteli kapacitása elérheti a 160 gigabitet másodpercenként. A műholddal a Thalestől rendelt – szintén 2023-as indításra tervezett, és már épülő – SATRIA-1 hold (képünkön) képességeit egészítik ki. A műholdak elsődleges feladata az indonéz szigetvilág kiszolgálása lesz. A rendelkezésre álló kapacitásból 80 Gbps-t a BAKTI nevű kormányzati ügynökség kötött le, ezzel a legtávolabbi falvak ellátását célozzák.
Az indiai Csándráján-2 (Chandrayaan-2) Hold-orbiter fedélzetén található CHACE-2 berendezés elvégezte a holdi argon-40 globális eloszlásának térképezését. A CHACE-2 (Chandrayan’s Atmospheric Composition Explorer-2) nevű eszköz egy olyan, speciális kialakítású tömegspektrométer, amely bepillantást nyújt égi kísérőnk exoszférájába, de a regolit felső néhány tíz méterébe is. Korábban az Apollo LACE kísérletben is végeztek ilyen méréseket, de csak az éjszakai területek felett. Az ISRO március 8-i közleménye és néhány látványos adatsor itt érhető el.
(Folytatjuk kínai vonatkozású márciusi űrhírekkel!)
Kapcsolódó cikkek:
Újabb ország hozott létre űrparancsnokságot. Március 24-én jelentették be Melbourne-ben, hogy Ausztrália – Catherine Roberts légi helyettes marsall vezetésével – elsősorban az amerikai (!), kínai és orosz műhold-megsemmisítési szándékok ellensúlyozására űrparancsnokságot hív életre. Ezt az önálló ausztrál Űrerő (Space Force) kialakítása felé tett első lépésnek tekintik. Az új szervezetbe a szárazföldi és légierő, valamint a haditengerészet mellett civil szervezetek is delegálnak tagokat.
Nem sikerült a koreai rakéta bemutatkozása
Tervezési hiba a koreai rakétakudarc oka
Ázsiai mozaik – 2021. október (1. rész)
GYORSHÍR: A Hold körül az indiai szonda
India kutató űreszközei
Vikram és Pragyan
Ázsiai mozaik – 2020. december (2. rész)
Ázsiai mozaik – 2022. március (2. rész)