Titkos kémműhold Falcon-9 rakétával

Az amerikai kormányzati kémműholdas ügynökség most másodszor bízta meg a SpaceX-et egy űreszköze felbocsátásával.

A szolgáltatót ezúttal önállóan, kereskedelmi alapon, az Amerikai Űrhaderő által irányított szokványos kormányzati műholdindítási keretprogram (National Security Space Launch, NSSL) megkerülésével választották ki. Az NRO (National Reconnaissance Office) szokás szerint semmiféle technikai részletet nem osztott meg a nyilvánossággal az NROL-108 jelzésű küldetéssel, a műhold funkciójával kapcsolatban. A Falcon-9 hordozórakéta a floridai Kennedy Űrközpont 39A starthelyéről emelkedett a magasba december 19-én, magyar idő szerint 15:00-kor.

A Falcon-9 rakéta, útban az indítóhely felé, rajta az NROL-108 repülés titkos műholdjával. (Kép: SpaceX)

A SpaceX korábban egyszer, 2017 májusában végzett indítást az NRO számára, az NROL-76 küldetés keretében. Az NRO idén már hatodik alkalommal bocsátott pályára új műholdat. A SpaceX számára 2020-ban ez 26. és a jelek szerint egyben az utolsó start. A korábbi rekordév 2018 volt, összesen 21 indítással.

Nem csak a szolgáltató kiválasztásának módja miatt, hanem más szempontból is különleges volt a start lebonyolítása. Ez alkalommal ugyanis a Falcon-9 rakétával nem végeztek előzetes statikus tesztet, amikor a hajtóműveket rövid időre beindítják a startállásban, miközben a rakétát rögzítik. Újabban ezt a bevett gyakorlatot a SpaceX megváltoztatta ugyan, de eddig csak a saját tulajdonú Starlink műholdjainak a felbocsátásai esetén. Külső megrendelők űreszközeinél még nem hagyták el a statikus hajtóműtesztet.

Az NROL-108 küldetés jelvénye. „A gorillák békés állatok, de ha kell, tudnak küzdeni.” (Kép: NRO)

Az NROL-108-ról október elejéig semmi hír nem látott napvilágot. Akkor annak a hónapnak a végére tervezték a felbocsátását. Nem csak az űreszköz célját, de a gyártóit sem árulják el. Ez persze nem szab gátat a találgatásoknak, a nyilvánosan elérhető információk elemzésének. A rakéta repülési útvonalát előzetesen például a légi közlekedés résztvevőinek kiadott figyelmeztetés alapján lehetett ismerni: Floridától északkeleti irányban emelkedett a Falcon-9. Azt is tudni lehetett előzetesen, hogy az utolsó rakétafokozat a Csendes-óceán fölött tér vissza a légkörbe. Mindez arra utal, hogy kb. 52°-os hajlásszögű pályára szánják a műholdat. A rakéta elhasznált első fokozatát újbóli hasznosításra a Cape Canaveral bázis területére, vagyis nem az Atlanti-óceánra, hanem a szárazföldre (Landing Zone-1) tervezték visszahozni. (A fokozat egyébként eddig már négyszer repült.) Ebből a tényből az szűrhető le, hogy a fokozatban marad elegendő hajtóanyag a művelethez, vagyis a műhold pályája meglehetősen alacsony lehet – hasonlóan a 2017-ben indított NROL-76 esetéhez. Mindenesetre a szakértők szerint a pálya a paraméterei alapján nem hasonlít az NRO ismert optikai vagy radaros műholdflottáinak, vagy a rádiójeleket figyelő kémműholdaknak a pályáihoz. Más közelmúltbeli NRO indításokhoz hasonlóan ezúttal is új típusú, kísérleti, a technológiát kipróbáló űreszközről lehet szó.

A pályából, a műhold amatőr megfigyelők által is mérhető fényességéből sok mindenre lehet ugyan majd következtetni, de a küldetés pontos célja egészen addig titkos marad, amíg valamilyen belső információ ki nem szivárog a sajtóba.

Pillanatképek az NROL-108 indításáról, a SpaceX élő közvetítéséből. Fent a start, alul az első fokozat szárazföldi leszállása. A megrendelő kérésére a szokásokkal ellentétben a második fokozatról ezúttal nem mutattak fedélzeti kamerás képeket.

Kapcsolódó cikkek:
Az első kémműhold Falcon-9-cel

Kapcsolódó linkek:
Az NROL-108 amerikai kémműhold indítása (Spaceflight Now)