Az amerikai műhold neve CLIO, de ennél sokkal többet nem is hoztak nyilvánosságra róla.
Ami egészen biztos: a floridai Cape Canaveral 41-es starthelyéről egy Atlas-5 hordozórakétával indították a megszokottnál is titkosabb űreszközt. Az időpont magyar idő szerint szeptember 17-én 2:10-kor volt. A CLIO név mellett a hasonlóan semmitmondó USA-257 megjelölést is használják az űreszközre, amelyet a Lockheed Martin cég gyártott. Hogy kinek – pontosabban melyik amerikai kormányzati szervezetnek – a megrendelésére és milyen célból készítették és állították pályára, az viszont nem nyilvános. A titkolózásnak ez a foka még az amerikai katonai műholdak, vagy a műholdas kémkedésért felelős kormányzati szervezet (National Reconnaissance Office, NRO) űreszközeinek felbocsátásakor sem megszokott.
Az Atlas-5 rakéta felemelkedése egy hosszú expozíciós idővel készült fotón. (Kép: Stephen Clark / Spaceflight Now)
A start adataiból megfigyelők arra következtettek, hogy a CLIO elnyúlt átmeneti pályára került, olyanra, ahonnan 36 ezer km magas geoszinkron pályára szokták manőverezni az űreszközöket, saját hajtóműveiket felhasználva. De már ez az információ sem hivatalos. Azért az amatőr műholdmegfigyelők távcsövei előtt feltehetően nem marad majd rejtve az új amerikai műhold, így rövidesen több információ is napvilágot láthat róla. A Lockheed Martin A2100 jelű műholdplatformjára általában távközlési holdakat szoktak építeni, így kézenfekvőnek tűnik az a feltételezés is, hogy egy kommunikációs célú űreszköz lehet az, amit ennyire titkolnak.
Kapcsolódó linkek:
A szupertitkos amerikai CLIO műhold startja (Speceflight Now)
Egy kémkedő műholdpáros és egy kis kísérleti hold osztotta meg az amerikai Delta-4 rakéta orrkúpja alatti helyet a legutóbbi katonai indítás alkalmával.
