A legújabb magyar név idegen égitesten a Vénuszon található Boszorkány Dorsa, azaz Boszorkány-gerinc.
Az alakzat valószínűleg egy közeli vulkáni területről kiinduló lávafolyás által létrehozott alacsony, 500 km hosszúságú helygerinc. A Vénuszon a 19,5° déli szélességen, 105 fok hosszúságon található. Más égitesteken már számos magyar név található, így a Vénuszon is van egy Szél-Anya-gerinc nevű alakzat, a Holdon több magyar kutatóról neveztek el krátert, a Marson pedig olyan kráterek is találhatók, melyek a Paks, Eger és Igal magyar települések nevét viselik. A Az alakzat valószínűleg egy közeli vulkáni területről kiinduló lávafolyás által létrehozott alacsony, 500 km hosszúságú helygerinc. A Vénuszon a 19,5° déli szélességen, 105° hosszúságon található. Más égitesteken már számos magyar név található, így a Vénuszon is van egy Szél-Anya-gerinc nevű alakzat, a Holdon több magyar kutatóról neveztek el krátert, a Marson pedig olyan kráterek is találhatók, melyek a Paks, Eger és Igal magyar településeknevét viselik. A Vénuszon mind a Boszorkány, mind a Szél-Anya neveket egy „A világ népeinek mítoszai” című orosz nyelvű könyvből vették, melyben egyébként mindkét esetben hibás helyesírással szerepeltek ezek a szavak, így a Vénusz térképén is így szerepelnek. A Vénusz nevezéktanával foglakozó kutatócsoportot G. A. Burba, a moszkvai Vernadszkij Intézet planetológusa vezeti, így lényegében ő az, akinek a magyar neveket is köszönhetjük.
Régen írtunk utoljára az első olyan európai űreszközről, amely a Hold körüli pályán dolgozik. Lehet, hogy egy nagy „csattanással” lesz vége a meghosszabbított küldetésnek...
