Az indiai hordozórakéta január 12-én emelkedett a magasba Sriharikota szigetéről.
A start az India keleti partjai közelében fekvő Satish Dhawan Űrközpontból január 12-én, magyar idő szerint 4:59-kor történt. A kisebbik indiai hordozórakéta, a rendszerint alacsony, poláris pályára szánt űreszközöket indító PSLV (Polar Satellite Launch Vehicle) startját ezúttal megkülönböztetett figyelem övezte, hiszen az általában igen megbízható hordozóeszköz előző, tavaly augusztus végi használatakor a hasznos teher elveszett. Az indiai regionális műholdas navigációs rendszer frissítésére szánt IRSS-1H műholdról ugyanis nem vált le az orrkúp. Az akkori kudarc egy 1993 óta, 39 sikeres indításon át vezető hosszú sorozatot szakított meg.
A négyfokozatú, hat oldalsó segédrakétával felszerelt PSLV-XL rakéta útjának első pillanatai január 12-én. (Kép: ISRO)
A PSLV számára négy hónapig tartó indítási szünet alatt kivizsgálták a rendellenesség okát, és megtalálták a hibát az orrkúp eltávolításáért felelős pirotechnikai rendszerben. A mostani indítás rendben sikerült. Az orrkúp alatt ezúttal a fő hasznos teher a Cartosat-2F indiai távérzékelő műhold volt, de számos kisebb űreszközzel osztotta meg a helyet a Föld körüli pályára vezető úton. Ezek indiai, amerikai, dél-koreai, brit, francia, kanadai és finn megrendelőktől érkeztek.
A Cartosat-2F és még 29 másik a felemelkedés után 25 perc múlva már kb. 500 km magas poláris napszinkron pályán volt. Az utolsó műhold, a titokzatos indiai MicroSat az újraindítható negyedik rakétafokozat két begyújtását követően, 365 km magasságban önállósult.
A 710 kg-os Cartosat-2F tervezett élettartama 5 év. A térképezési, várostervezési, mezőgazdasági és más szokásos földmegfigyelési céllal készült űreszköz az indiai Cartosat sorozat nyolcadik képviselője. Az „utastársak” közül megemlítjük a kanadai Telesat nagysebességű internetkapcsolatra tervezett kísérleti műholdjának második példányát. (Tavaly novemberben első társa kevesebb szerencsével járt, a Vosztocsnijból indult Szojuz rakéta többi hasznos terhével együtt odaveszett.) Tömege 168 kg. A vállalat célja nem kevesebb mint 117 alacsony pályás műholdból álló flottát kiépíteni, akár 2021-ig.
A PSLV-vel indult a világűrbe még a brit Surrey Satellite Technology (SSTL) cégnek a hadsereggel együttműködésben kifejlesztett 100 kg-os kis Carbonite-2 kísérleti földmegfigyelő holdja, amely 1 m-es felbontású képek és videók készítésére alkalmas. Elődje, a koncepciót a gyakorlatban először kipróbáló Carbonite-1 2015-ben állt pályára. A brit Earth-i vállalat 2019-es indításra öt ilyen típusú műholdat rendelt kereskedelmi földmegfigyelő flottájába.
Szinte megszokott már, hogy egy-egy ilyen több műholdas indításnál mindig felbukkannak az amerikai Planet és Spire Global cégek CubeSatjai, a földmegfigyelő (Dove), illetve hajókövető (Lemur-2) és időjárási adatokat szolgáltató kisműholdas konstellációk új tagjai. Mindkét típusból 4-4 darab volt most az orrkúp alatt. A finn ICEYE cég egy viszonylag olcsón előállítható radaros mikroműholdat (ICEYE-X1) küldött a világűrbe. Ez egy több elemből állóra tervezett rendszer előfutára lehet, amelyet a tengeri jég és az olajfoltok követésére alkalmazhatnak majd. A „kisbolygóbányászatban” érdekelt amerikai Planetary Resources most indította Arkyd-6 műholdját. Az aktatáska méretű CubeSat infravörös képalkotó és egyéb technikákat próbál ki világűrbeli körülmények között. Ezeket későbbi, az értékes ásványi kincseket tartalmazó kis égitestek felderítésére szánt űreszközeikben szeretnék majd alkalmazni valamikor a jövőben. Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kudarc a nyolcadik indiai navigációs műhold startja
Harmincegy műhold Indiából
Elveszett egy és még 18 műhold Vosztocsnijból
Az indiai PSLV rakéta startja 31 műholddal (Spaceflight Now)
Az elmúlt négy évtizedben ennyi emberkéz alkotta szerkezet jutott el a Naprendszer külső térségébe, a fő kisbolygóövön túlra. Négy még ma is működik.
