Európa legősibb tavai közé tartozik az Albánia, Észak-Macedónia és Görögország határán elterülő Ohridi-tó és Preszpa-tó.
A két tó szakemberek szerint legalább egymillió éves, de valószínűleg ennél is idősebbek. A nagyobb és mélyebb az északabbra fekvő, 155 méter közepes mélységű Ohridi-tó, míg a sekélyebb Preszpa-tó átlagos mélysége csak 14 méter.
A tavak hosszú életüket a térség folyamatos tektonikus aktivitásának köszönhetik, aminek következtében az alattuk lévő kéreg fokozatosan süllyed, árkok, vetődések alakulnak ki. Ez a süllyedés akadályozza meg, hogy az üledék és a növényzet feltöltse a tavat, és az sok más, általában néhány ezer év élettartamú tóhoz hasonlóan elmocsarasodjék, láppá alakuljon.
A világ több millió tavának legtöbbje 18 000 évnél fiatalabb, ezek akkor alakultak ki, amikor az utolsó jégkorszak végén a gleccserek megolvadtak. A geológusok a világon mindössze 30 tavat azonosítanak ősiként, ezek közé tartozik a képen látható két balkáni tó. Ezek az ősi tavak definíciójuk szerint legalább egy (130 000 évig tartó) eljegesedési ciklust túléltek. A szakemberek véleménye szerint mintegy 20 olyan tó létezhet a világon, amelyek 1 millió évesnél idősebbek, többségük geológiai árkokban (geotektonikus depresszióban) alakult ki.
A NASA Landsat–9 műholdjának OLI–2 (Operational Land Imager) műszerével 2022. augusztus 19-én készített felvétel az Ohridi-tó és a Preszpa-tó környékéről. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A 328 km2 területű, 693 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Ohridi-tó vizének nagy része vízalatti forrásokból származik, de vízutánpótlásának mintegy 20%-a a magasabban fekvő Preszpa-tóból a karsztos kőzetben kialakult, felszín alatti csatornákon, járatokon keresztül érkezik. Miközben az elmúlt évtizedekben az Ohridi-tó vízszintje nagyjából állandó maradt, a Preszpa-tó területe és vízmennyisége egyaránt jelentősen csökkent. A Landsat műholdak 40 év leforgása alatt készített felvételeit elemezve a szakemberek megállapították, hogy a Preszpa-tó felszíne 1984 és 2020 között 7%-kal csökkent, miközben vízmennyiségének felét elveszítette, amit jelentős részben a mezőgazdasági célra történő vízkivétel okozott.
Az Ohridi-tó oxigénben gazdag, de (az eutrofizálódást segítő) tápanyagokban szegény vize mintegy 1200 növény- és állatfajnak ad otthont, miáltal a világ legkoncentráltabb biodiverzitású helyei közé tartozik. Az Ohridi-tó hosszú életének köszönhetően mintegy 200 olyan faj fejlődött ki (csigák, kacsák és egy pisztrángfaj), amelyek sehol másutt nem találhatók meg. Ennek köszönhetően az UNESCO természeti világörökségi helyszínné nyilvánította a tavat, amelyet az „európai Galápagosnak” vagy az élő fosszíliák múzeumának is neveznek.
A tavon Albánia és Észak-Macedónia osztozik. A tó partján fekvő legnagyobb város, az 55 ezer lakosú, észak-macedóniai Ohrid Európa egyik legrégebbi települése, amelyet az illírek alapítottak, ma is fontosak ortodox egyházi műemlékei. A legrégebbi kolostorban 800 bizánci stílusú, a tizenegyedik és tizennegyedik század között alkotott ikont őriznek. A Nemzetközi Csillagászati Unió 2010-ben a Titán egyik tavának az Ohrid nevet adta.
A fenti kép kinagyított és feliratozott részlete. (Kép: NASA Earth Observatory, Lauren Dauphin; Landsat adatok: U.S. Geological Survey)
A képen látható másik, hasonlóan ősi tó a valamivel kisebb (259 km2) Preszpa-tó, amelyen viszont három ország osztozik, a fentieken kívül egy része Görögországhoz tartozik. A kép alsó szélén a még délebbre fekvő, és csaknem teljes egészében Görögországhoz tartozó Kis Preszpa-tó is látható, amelyet keskeny földszoros választ el nagyobb testvérétől. A (nagyobb) Preszpa-tó politikai nevezetessége, hogy a partján fekvő Psarades faluban írták alá az érintett országok külügyminiszterei a Görögország és Észak-Macedónia közötti névhasználati vitát lezáró egyezményt.
Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
A Shkodrai-tó
Balkáni ködfoltok – Űrfelvétel az ELTE műholdvevő állomásáról
Albán hegyek, tavak és tengerpart
A Pair of Ancient Lakes (NASA Earth Observatory)
A kilyukadt földgázvezetékből ömlő gáz hatását többféle műholdas módszerrel is megfigyelték a Balti-tenger fölött.
