Nouméa

A Nemzetközi Űrállomás űrhajósainak segítségével a Csendes-óceán délnyugati térségének egyik jelentős szigetére látogathatunk.

Új-Kaledónia portálunk történetében kétszer szerepelt híreinkben. Először akkor, amikor a sziget környékének korallzátonyai és lagúnái bekerültek az UNESCO természeti világörökségi helyszínei közé, másodszor két és fél éve a Galileo európai műholdas navigációs rendszer földi állomásait bemutató cikkünkben. Ezúttal azt a NASA Earth Observatory portálon közzétett felvételt mutatjuk be, amelyet a Nemzetközi Űrállomás 63. személyzetének egyik űrhajósa készített a sziget fővárosáról, Nouméáról.

Az ISS063-E-87794 jelű felvételt az ISS 63. állandó személyzetének egyik űrhajósa 2020. szeptember 10-én Nikon D5 digitális fényképezőgéppel, 800 mm fókuszú objektívvel készítette Nouméáról és környékéről. A képen jobbra felfelé van észak. (Kép: NASA Earth Observatory, Laura Phoebus, Jacobs, JETS Contract at NASA-JSC)

Új-Kaledónia a Déli-Csendes-óceán Melanéziának nevezett szigetvilágához tartozik, a térség egyik jelentős szigete. Az Ausztráliától mintegy 1500 km-rel keletre elterülő sziget Franciaország közigazgatási fennhatósága alatt áll, az ország egyik tengerentúli területe, de jelentős mértékű autonómiát élvez. (A közelmúltban tartott népszavazáson a lakosság szűk többsége elutasította a függetlenné válást Franciaországtól.) Főszigete, az ÉNy–DK irányban 400 km hosszan elnyúló Grande Terre közel 17 ezer négyzetkilométer területű, itt él az alig 300 ezer fős népesség legnagyobb része, és ennek déli részén, egy félszigeten épült a főváros, a 100 ezer lakosú Nouméa, vonzáskörzetében közel még egyszer ennyi lakossal. A csaknem két évtizeddel korábban, ugyancsak az ISS-ről készített felvétellel összehasonlítva látható a főváros terjeszkedése észak felé, a hegyek irányában.

Az ISS007-E-14867 jelű felvételt az ISS 7. alaplegénységének egyik űrhajósa 2003. szeptember 13-án készítette, Kodak DCS760 digitális fényképezőgéppel, 400 mm fókuszú objektívvel. A képen balra felfelé van észak. (Kép: NASA Earth Observatory, Cynthia A. Evans, Lockheed Martin / Earth Observations Laboratory, JSC)

A szigetország gazdasági életének központja a főváros, Nouméa. A szigeten jelentős a nikkel és a króm bányászata. Új-Kaledónia a világ egyik legjelentősebb nikkeltermelője, a sziget rejti a világ nikkelkészletének mintegy 10%-át. A nikkel- és krómlelőhelyek többsége a Grande Terre hosszában végighúzódó hegyvonulatban található, de a felső képen a főváros közvetlen közelében is látható egy nikkelbánya. Emellett az ország fő bevételi forrása a turizmus, a turisztikai célú hajózás és a nemzetközi légi forgalom egyik központja a térségben. A turisták számára különösen a sziget biodiverzitása vonzó, beleértve a mintegy 1600 km hosszan elnyúló korallzátonyokat (ez a világ második leghosszabb ilyen képződménye, de a korallok és az ott élő halak fajgazdagságában az Ausztrália partjainál lévő Nagy-korallzátonyt is felülmúlja), amelyek nagy része a mangroveerdőkkel és a kiterjedt trópusi lagúnákkal együtt a már említett világörökségi helyszínt alkotja.

Kapcsolódó cikkek:
A Galileo navigációs rendszer földi szegmense
Lagúnák és korallzátonyok

Kapcsolódó linkek:
Nouméa (NASA Earth Observatory)
Új-Kaledónia fővárosa, Nouméa (NASA Earth Observatory, 2003)
NASA/JSC Gateway to Astronaut Photography of Earth
A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) adatlapja Új-Kaledónia lagúnáiról
Új-Kaledónia nikkelbányászata (Wikipedia)