Újabb nagyfelbontású műholdfelvételek, amelyeknek nagy hasznát vehetik a katasztrófa utáni mentésben és helyreállításban is.
Mint azt korábbi, műholdképekkel illusztrált hírünkben is olvashatták, és az eset súlyosságára való tekintettel a napi híradások is jelentős terjedelemben foglalkoznak az eseménnyel, augusztus 4-én, helyi időben délután 6 óra 8 perckor hatamas robbanás rázta meg a libanoni fővárost. A kikötőben történt detonációt 2750 tonna ammónium-nitrát okozta. A halálos áldozatok száma legalább 135, és mintegy 300 ezer ember vált otthontalanná a városban az épületek sérülése miatt.
Bár a jelentések szerint a robbanást közvetlenül megelőzően tűz ütött ki, az ammónium-nitrát detonációjának közvetlen kiváltó oka még nem ismert. Kiderült, hogy korábban már elhangzottak figyelmeztetések a veszéllyel kapcsolatban, hiszen a robbanásveszélyes anyagot egy elhagyott teherszállító hajóról még 2014-ben szállították a bejrúti kikötő raktárépületébe.
Az egy 3,3-es magnitúdójú földrengéssel egyenértékű robbanás lényegében a fél városban pusztítást végzett, sőt Ciprusban és Izraelben is érezni vélték a hatását. A katasztrófa után készült nagyfelbontású műholdképek egy hatalmas krátert mutatnak a raktár helyén.
A felrobbant raktár helye (fent) és ugyanaz a helyszín egy idén január 25-én rögzített Pléiades képen (lent). (Kép: CNES / Airbus DS)
A kikötő építményeiben és a hajókban is jelentős károk keletkeztek. Oldalára borult, és másnapra elsüllyedt például az 1989-ben épített, 121 m hosszú, bahamai zászló alatt hajózó Orient Queen óceánjáró, amely szerencsétlenségére épp a libanoni főváros kikötőjében tartózkodott.
Az oldalára borult Orient Queen óceánjáró, nem messze a kikötői robbanás helyszínétől. (Kép: CNES / Airbus DS)
A pusztító robbanás különösen nehéz helyzetben érte Libanont, a koronavírus-járvány és politikai bizonytalanságok közepette. Számos országból érkeznek segélyszállítmányok, és aktiválták a természeti csapások és más katasztrófahelyzetek kezelésében feldolgozott műholdfelvételek gyors rendelkezésre bocsátásával nemzetközileg összehangolt segítséget nyújtó Disasters Chartert is. A nagyfelbontású műholdképek összehasonlítása nem csak az érintett terület kiterjedésének a felmérésében, de a pusztítás mértékének a megítélésében is segít. A gyors elemzéshez a francia Pléiades-1B műholdnak a területről az esemény előtt és közvetlenül utána (augusztus 5-én) készített felvételeit használták.
Ez utóbbiból mutatunk be itt részleteket – a teljes felvétel elérhető a Pléiades műholdképeket forgalmazó Airbus Defence and Space jóvoltából.
Bejrút 2020. augusztus 5-én, a kikötői robbanást követő napon, Pléiades-1B műholdképen. (Kép: CNES / Airbus DS)
Domokos György (Airbus DS Geo Hungary Kft.) jóvoltából bemutatjuk a Pléiades műholdkép egy részletét hamis színezésű kompozit, az infravörös sávban gyűjtött adatokat kiemelő változatban.
A silótoronytól délkeletre látható narancsvörös pont (alul középen) egy aktív tűzforrást jelez, ahonnan füst is gomolyog még augusztus 5-én. A folt az alsó, kinagyított részleten még jobban kivehető. (Kép: CNES / Airbus DS) Kapcsolódó cikkek: Kapcsolódó linkek:
Kikötő, robbanás után
Hatszáz segítségnyújtás
Éles szem a Föld körül: Pléiades-1B
A bejrúti kikötő a Pléiades műholdképek összehasonlításával (Airbus DS)
Robbanás Libanonban (Disasters Charter)